Több mint kétmillió kötetes kezdő állománnyal indulhat az Egyesült Államok digitális közkönyvtára – jelentette be Robert Darnton, a Harvard egyetemi könyvtárának igazgatója. A szakember arról számolt be, hogy a 2010 októberében megálmodott Digital Public Library of America (DPLA) koncepció az elkövetkező egy évben megvalósulhat, és jövő áprilistól legalább ennyi, nem jogvédett munkához biztosít majd szabad hozzáférést.

Sloan Alapítvány és Arcadia Fund által finanszírozott projekt célja, hogy az amerikai kulturális örökség ingyenesen elérhetővé váljon mind az Egyesült Államok állampolgárai, mind a világ többé része számára. Mint ígérte, a nonprofit DPLA gyűjteményében olyan különleges kollekciók darabjai is megtalálhatók lesznek majd, melyek digitális formában máshol, például a Google Books keretein belül nem elérhetők.

A DPLA jelenleg ugyanazoknak a szerzői jogi kérdéseknek a megoldásán dolgozik, amelyekbe korábban a Google is ütközött. Az internetes keresőt üzemeltető cég a Google Books keretében több millió könyvet tervezett bedigitalizálni úgy, hogy ezek felhasználásához az engedélyt csak utólag kért volna, ami a kiadói ipar felháborodását váltotta ki.

„A Google Books alapvetően egy remek ötlet volt. A varázslatos technológiájával, erőforrásaival és energiájával a Google a világ legnagyobb digitális tudományos könyvtárának létrehozását tűzte ki célul” – mondta Darnton. Végül azonban elbuktak, amikor szétválasztották a közkincsnek számító munkákat és a szerzői jogvédelem alá eső könyveket. A legfontosabb tanulság a keresőóriás kudarcában, hogy egy ilyen hatalmas digitális könyvtár létrehozásánál a közjót kell szem előtt tartani, tette hozzá a professzor.

Darnton az előadásán hangsúlyozta, hogy ők nem csupán a már közkincsnek számító köteteket akarják szabadon hozzáférhetővé tenni, miközben a könyvkiadók jogos érdekeit is tiszteletben tartják. A könyvtárigazgató egy lehetséges megoldásként mutatta be a késleltetett hozzáférhetővé tételt: minden frissen kiadott könyv esetében meg kell határozni egy öt-tíz éves időkeretet, aminek lejártáig nem lehet a rendszerben publikálni. A könyvek zöme ugyanis, magyarázta, néhány hétig kelendő csak igazán, néhány év múlva pedig már nem keresik őket. A hosszan népszerű munkák, kézikönyvek esetében lehetne kivételes megállapodásokat kötni arról, hogy ezek nem kerülnek fel a digitális könyvtárba – tette hozzá.