Hogyan kommentálja az új távközlési adót, volt erről bármilyen egyeztetés?

Váratlanul ért bennünket a bejelentés. A bevezetni tervezett új adófajta számos kérdést vet fel. A leginkább fájó pont, hogy az új adónem ügyfeleinket terhelné, bevezetésével pedig komoly mértékben nőne a telefonálás és sms/mms küldés adóterhelése. Ez általánosságban az árszínvonal emelkedéséhez, a belső fogyasztás szűküléséhez, végső soron az ország versenyképességének csökkenéséhez vezetne. Ezzel együtt bizakodással tekintünk a szaktárcával folyó tárgyalásokra, és bízunk benne, hogy olyan megoldás születik, amely messzemenően figyelembe veszi az ügyfelek igényeit, érdekeit, és minimálisra csökkenti a felmerülő kockázatokat.

És mit szól ahhoz, hogy párhuzamosan két adót is kivetettek a szektorra? Még létezik a telekomadó, miközben bejön az új telefonadó.

Az időzítés éppen olyan meglepő, mint maga a bejelentés.

Megváltozhatnak a fogyasztói szokások az adó hatására?

Most az a feladat, hogy olyan megoldás szülessen, amely figyelembe veszi a valós fogyasztói szokásokat, a hazai és nemzetközi távközlési trendeket, és legkevésbé sem csökkenti az évek alatt kialakult ügyfélélményt, gondolok itt például a rendkívül népszerű átalánydíjas csomagok kérdéskörére.

Ezek fényében hogy látja a német cégek helyzetét Magyarországon? Rosszabb most, mint két éve volt?

Szerintem nincs külön „német aspektus“, a piac és a környezet kihívása mindenkinek kihívás, mindegy, hogy milyen hátterű cégről van szó, legyen német, angol vagy francia.

Magyar és külföldi összehasonlításban sem lát feszültséget?

Én inkább úgy látom, hogy az állami és a magántulajdon között tesz különbséget a kormány. A magyar állam a távközlést stratégiai szektornak tekinti, nyilván ezért látja manapság úgy, hogy szerepe van ezen a piacon.

A JP Morgan és a Moody's negatív kilátást adott az egész európai telekomszektornak. Ez a magyar gazdasági helyzet miatt nem érinti önöket még rosszabbul?

Magyarországon már egy évtizede változó és nehezedő gazdasági környezetben működünk. Ez arra sarkallt bennünket, hogy sok lépést a piacokat megelőzve tegyünk meg, például már 2008-ban bevezettünk integrált rendszereket. Elsőként kezdtünk el telekommunikációs képességünkön alapuló diverzifikációban gondolkodni, azaz nemcsak hagyományos távközlési szolgáltatásokkal foglalkozunk ma már, hanem például biztosítási és energiaszolgáltatást is kínálunk ügyfeleinknek, és sok egyéb, az otthonukhoz kötődő szolgáltatást. Komoly törekvésünk, hogy használjuk a márkánk jó hírét, értékesítési csatornáinkat és számlázási rendszerünket más szektorokhoz kapcsolódóan. Ezek a lépések jó eredményt hoztak már tavaly, és megmutatják, milyen irányba érdemes a jövőben továbbmennünk. Mivel régebb óta működünk gazdasági nehézségekkel terhelt környezetben, mint sokan mások, a többieket megelőzve reagáltunk a folyamatokra újszerű szolgáltatásokkal. Remélem, hogy hogy az ország maga is hamarabb tud kilábalni a válságból másoknál.

Optimista kilátásai nem tükröződnek a cég részvényárfolyamában. Aki öt éve fektetett a Telekomba, az 70-80 százalékát veszítette el a befektetésének, aki két éve, az csak 30-40 százalékot bukott. Mit gondol, mi magyarázza a lejtmenetet?

Az általános gazdasági kilátások és a vállalati kilátások között szoros az összefüggés. Két éve minden elemzői beszélgetést az általános gazdasági kilátásokkal kezdünk. És azt se felejtsük el, hogy a Telekom jelentős osztalékhozamot fizet a befektetőknek minden évben, úgy gondolom ez nincs figyelembe véve a fenti számokban.

Milyen árfolyam lenne ön szerint indokolt?

A menedzsment nem formálhat véleményt ebben a kérdésben, a tőkepiacok dolga ennek megítélése.

És a könyv szerinti érték szerint mi lenne a fair érték?

A társaság egy részvényre jutó könyv szerinti értéke a 2011. év végi adatok szerint 468 forint, de mi és a piac is a megtermelt szabad készpénzáramot tartja a fair érték meghatározásában irányadónak.

A gazdasági világválság nem biztos, hogy magyarázza a lejtmenetet. Az Apple-t például elkerülte, a Nokia szenved. A piac nem azt árazza, hogy a telekom egyszerűen nem szexi, hogy nincsenek trendi termékeik?

A mi esetünkben az a legfontosabb, hogy az ügyfelek bíznak bennünk, hiteles a márkánk. Ezért van például az, hogy mi is sikerrel forgalmazunk televíziókat, még úgy is, hogy a kínálatunk nem olyan széles. Az emberek bíznak abban, hogy jó minőséget kapnak tőlünk. A Nokia és az Apple csatájában döntő volt, hogy az Apple-termékeket öröm volt használni, a Nokia pedig elfelejtette, mit jelent a használhatóság. Pedig tíz évvel ezelőtt neki is ez volt a titka.

Szóval arra építenek, hogy a magyar fogyasztó nehezen mozdítható ki a megszokott környezetéből? Ez az OTP-effektus.

Mi már bizonyítottunk, és azért vesznek nálunk tévét, azért kötnek százezrek biztosítást nálunk, mert bíznak abban, hogy ezt is minőségi és ügyfélbarát módon csináljuk.

Az, hogy már jó ideje lejtmenetben kell lavírozni Magyarországon és ezt a Telekom túléli, nem jelenti azt is, hogy az árak a kelleténél magasabbak? Látjuk, hogy Ausztriában x forintért ezer sms-t kap az előfizető, itthon ugyanennyiért csak háromszázat. Ez is része annak, hogy a cég szinten tudja tartani a bevételeit?

Meggyőződésem, hogy a magyar fogyasztók nagyon jó ár/érték arányú szolgáltást kapnak. Szolgáltatásaink nemzetközi, különösen európai összehasonlításban nagyon jó pozícióban vannak. Például az olyan Magyarországon természetesnek tekintett dolgok, mint az épületen belüli mobillefedettség és annak minősége sokkal kevésbé igaz Londonra, Párizsra vagy rengeteg más európai városra. Ugyanez vonatkozik a mobilinternetre. Az átlagos sebesség és minőség bármelyik operátornál, nem csak nálunk, sokkal jobb, mint számos európai országban.

Tehát drágább, de jobb?

Vitatnám, hogy drágább, a magyar telekomszektor a középmezőnyben van.

Ezer perc telefonálás itthon az osztrák árak többszörösébe kerül.

Igen, harminc perc viszont kevesebbe, az eltérő árazási struktúrák miatt. Márpedig a harminc perc közelebb van a magyarországi ügyfelek hívásszokásaihoz, mint az ezer. Meglehetősen nehéz az összehasonlítás ebben az iparágban. Eltérő célcsoportoknak különböző csomagokat kínálunk. A teljes szolgáltatás ár/érték arányára érdemes figyelni, megyőződésem, hogy az nagyon jó.

A nagyon jó minőséghez képest nagyon sokan mondják az utóbbi időben, hogy bizonyos helyeken telefonálni is alig lehet.

Mindhárom operátor tavaly indította mobilhálózati modernizációját technológiai megújítását, a munkálatokkal összefüggésben lehetnek helyenként átmeneti hálózati zavarok.

De ez nem nyugtatja meg az ittenieket. Innen nehéz felmérni, hogy milyenek a mobilhálózatok Madridban vagy Londonban, csak azt látjuk, hogy többet fizetünk, mint ők.

Nem vagyunk tökéletesek, és természetesen van, amiben fejlődnünk kell. De azt is látni kell, hogy ügyfélpanaszok mindenhol lehetnek és vannak, akár itthon, akár más országokban, legyen szó bármilyen szolgáltatási ágazatról. Ami igazán fontos, az az, hogy ezeket hogyan kezeljük és orvosoljuk, hogyan bánunk ügyfeleinkkel.

Az ügyfél már csak ilyen.

Probáljuk boldoggá tenni őket. Nagyon fontos, hogy ügyfeleink elégedettek legyenek, ez nem is kérdés.

Az is jól látható, hogy a magyar piacon a nagy cégek részesedése stabil. Ez két dolgot jelenthet: vagy nincs hely új szereplőnek, vagy lenne hely a versenynek, csak nincs. Utóbbira tippelnénk.

Vitatkoznék azzal, hogy nincs verseny, elég, ha csak a folyamatos készülék és szolgáltatás promóciókat nézzük.

Rendben, van, csak a reklámpiacon meg a marketing szintjén, de nem az árakban. Egyik nagy cég sem mondja azt, hogy ha te 30 forintot kérsz valamiért, akkor én azt majd 15-ért adom.

A játékosok minden piacon befektetnek valamibe, például árba, marketingbe, vagy hálózatépítésbe. Az elmúlt két-három évben nagy hálózatépítések zajlottak Magyarországon, ami ugyanúgy befolyásolta a pénzügyeinket, mint egy árcsökkenés vagy egy nagy marketingakció.

De a magyar közönség nemzetközi viszonylatban is nagyon árérzékeny. Nem tudna nagyobb piacrészt szerezni, aki nem az hálózatépítésben, hanem az árban kezdene elképesztő tempót diktálni?

Kemény verseny van a szolgáltatáscsomagok terén, de az elmúlt időszak arról is szólt, hogy ki, hogyan és mikor fogja modernizálni a hálózatát.

Szóval az árcsökkenéstől elszívta a mozgásteret a technológiai fejlesztés?

Az elmúlt években az intenzív feljesztések és mobilberuházások idejét éltük, erre fordítottunk rengeteg erőforrást.

Legalább a jövőben várhatunk változást?

Meglátjuk.

Az állam is úgy látja, hogy nincs verseny, ezért első lépésben egy fideszes képviselő javasolta, hogy a mobilfizetési rendszert államosítsák. Pont arra hivatkozva, hogy a szolgáltatók összehangolják a tarifákat. Tényleg összebeszélnek a nagy cégek?

A kérdésben a közelmúltban törvényt fogadott el az Országgyűlés, most pedig a részletszabályokra várnak az érintett felek. Erről folytak iparági egyeztetések, rendeztek konferenciát.

Nyilván nagyon ellenzik az elképzelést.

Az államnak lehet szerepe, de az a véleményünk, hogy ami megoldható az államon kívül, piaci alapon, azt ott is kell megoldani.

A fizetési rendszeren kívül a mobilszolgáltatásba is belépne egy állami szereplő. Ettől hogyan változhat az üzleti modell, mire számítanak?

A magyar piacon erős verseny jellemző a jelenlevő három szolgáltató között is – egy újonnan belépő negyediknek nem lesz könnyű dolga. Nem véletlenül nem szállt ringbe kereskedelmi mobilcég, sem három évvel ezelőtt, sem most.

Pályázó volt, csak kipackázták. Megváltoztatták a pályázati kiírást a határidő lejárta előtt.

Azt már nem tudjuk meg, hogy ezek a jelentkezők mennyire komoly pénzügyi háttérrel rendelkeztek. Ami biztos, hogy egyetlen hagyományos távközlési világcég sem jelent meg, ami azt jelenti számomra, hogy ők is úgy látták, ide nem könnyű beszállni.

Vagy csak féltek a magyar viszonyoktól...

Telített a piac, évek óta nem változott a penetráció, csak kereskedelmi és piaci alapon tényleg nehéz dolog lesz.

Mi lehet az állam célja?

Gondolom, ezt majd ők elmondják.

Felveszik a kesztyűt?

Mindenképpen, versenyezni fogunk. Ugyanakkor a frekvenciatender eredménye olyan helyzetet teremtett, ami nem kedvez az iparági versenynek, mert az ehhez szükséges frekvencia szűkös. Nyolc évet várt a piac arra, hogy a digitális fejlődéshez szükséges frekvenciák elérhetővé váljanak, de a kulcsfontosságú 900 megahertzes sávban az állami cég elvitte a rendelkezésre álló spektrum felét, és a három piaci szolgáltató mindössze 20-25 százalékkal tudta bővíteni jelenlegi spektrumkészletét. Ez azonban kevés lehet a hazai adatforgalom robbanásszerű fejlődősének kiszolgálásához.

Meggyőződésem, hogy hasznosabb lett volna a hazai ügyfelek számára is, ha a frekvenciák a három piaci szolgáltatóhoz kerültek volna, természetesen nem ingyen, hanem jó árért. Ma még nem érezhető a probléma, de ha tovább épül a HSPA és az LTE, és a készülékek száma a várakozásainknak megfelelően nő, akkor jelentősen nőni fog az adatforgalom. Ahhoz, hogy a legmagasabb szolgáltatási szintet tudjunk nyújtani, mindenhol, torlódás nélkül, leginkább frekvenciára lesz szükség. Nagyon fontos, hogy a kialakult spektrumhiányos helyzetben a mobil szélessáv fejlesztésére alkalmas frekvenciablokkokat az ország mihamarabb hasznosítsa. A digitális hozadék sávot (800 megahertz) az Európai Unió elvárásainak megfelelően 2013-ig engedélyeztetni kellene. Ugyanilyen fontosságú a 2,6 gigahertzes sáv mielőbbi hasznosítása is.

Külső szemlélőként úgy tűnik, nagy beruházások és sikerek már csak a mobiliparban vannak. A vezetékes internet piacán már semmi nincs, hogy mindenki csak a HSPA és az LTE hálózatokról beszél?

A mobiliparban most jutottunk el egy nagyon meghatározó pontra, amit a most bevezetett 4G/LTE technológia képvisel. E mögött egy évtized munkája van, sok kutatás és rengeteg befektetés a szolgáltatók és a készülékgyártók részéről egyaránt. Hasonló folyamatok zajlanak a vezetékes iparágban is, de ott más fázisban tartunk. Jelenleg azon dolgozik több iparág is például, hogy a videótartalmak hatékonyabban, új módszerekkel jussanak el a nézőkhöz. A jövőben a tévé funkciók hasonulnak majd a mobilhoz, a tévé is egyre inkább megosztófelületté válik, számos alkalmazás és felhasználói tartalom fut majd rajta; a képernyők átjárhatóak lesznek ilyen módon is.

A felhasználóknál lévő mobilok gyorsan fejlődnek, cserélődnek, a tévéknél azonban lassú a változás. Még mindig ugyanazt a T-Home set-top boxot használjuk, amit három éve kaptunk az előfizetéshez.

Nincs is szükség a set-top boxok cseréjére, hiszen azok rendszeres szoftveres frissítésen esnek át, és az új funkciók az új szoftverek „leküldésével” válnak elérhetővé az ügyfelek számára. Három évvel ezelőtt két interaktív alkalmazás futott rajta, most pedig tíz, amit havonta több mint 660 ezer alkalommal indítanak el az ügyfelek. Emellett azért sok minden megváltozik, a set-top-boxok folyamatosan kisebbek lesznek, valamelyik be lesz építve a tévékészülékbe, lesznek nyílt forráskódú rendszerek is. Gyorsan zajlanak a dolgok, de még nem kerültek a felszínre bizonyos technológiák. Amikor ezek megjelennek, megnő az igény a nagy sávszélességre, és szükség lesz arra az optikai hálózatra, amit eddig körülbelül 250 ezer háztartásba vezettünk be.

Ez elég kevés a teljes lefedettséghez képest.

Igaz, de amikor tömeges igény lesz az interaktív tévézésre, optikai hálózaton is ki fogjuk tudni szolgálni az ügyfeleket, továbbá már tavaly óta a piacon van az interaktív SAT TV szolgáltatásunk is, azaz a Magyar Telekom képes lesz kiszolgálni az ügyfelek igényeit. Mindenesetre az igaz, hogy jelenleg láthatóbb mozgás a mobilpiacon van, és mi aktív szereplői és alakítói vagyunk ennek is.

A mobiliparban a gyártók is kínálnak olyan szolgáltatásokat, amiket a Telekom is szeretne eladni, és a tévégyártók is erre törekednek is. Nem fenyegető, hogy a Telekom csak kapcsolatot ad majd a gyártóknak?

Bizonyos szempontból versenyzünk a készülékgyártókkal, és a sikerünk nem garantált, de az övék sem az. A mi pozíciónkat erősíti, hogy mindenhez kell internetelérés, a szolgáltatás sikeréhez pedig sokszor ügyfélkiszolgálás. A jövőben nagy lehetőséget abban is, hogy mi lehetünk az otthonok digitalizációjának támogatói, egyfajta rendszerintegrátorai. Egyre többen érdeklődnek az okos mérőórák, riasztók ás más, otthoni automatizált megoldások iránt. Most még csak kevesen használnak ilyeneket, de pár éven belül ez jelentősen megváltozhat.

Térjünk vissza a hálózathoz, mert a Telekom is vett új blokkot a frekvenciatenderen. Ezeket mire használja?

A mobilhálózatunk modernizációjára.

Tavaly Maradi István, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese azt jósolta, hogy az LTE veszik át a 3G helyét. A modernizáció mégis az ország 3G-vel való lefedéséről szól.

A hálózatmodernizáció egyik lényeges eleme, hogy szoftveres rádiót vezetünk be, ami dinamikusan tud váltani a GSM, a 3G és a 4G között. Ezek közül a 4G a legfontosabb, egyre több készülék támogatja ezt a hálózatot. A legfrissebb iPad is 4G-s, ami európai hálózatokkal még nem kompatibilis, de hamarosan lesznek újabb LTE-képes készülékek.

Elképzelhető, hogy 2013 végén, amikor lezárul a hálózatfejlesztési folyamat, pozitív meglepetés éri a felhasználókat, és kész lesz az országos LTE hálózat?

Van esély pozitív meglepetésre, ha 2011-et vesszük alapul. Tavaly év elején arra számítottunk, hogy az eladott készülékek mintegy harmada lesz okostelefon, de ez az arány végül kétharmadra nőtt. Sokkal gyorsabb ütemben terjedtek el az okostelefonok és nagyobb az árverseny, mint amit korábban vártunk. Ennek alapján arra is van esély, hogy az LTE esetében is gyorsabban jelennek meg az erre alkalmas készülékék.

Mi a helyzet a jelenlegi felhasználókkal? A 4G hálózat már elérhető a Belvárosban, de rettenetesen kevés a készülék.

Szerény a választék, de ez még idén jelentősen változik.

Most mennyien használják az LTE-t?

Ezres nagyságrendben számolható, ami megfelel a jelenlegi várakozásunknak.

Az eltérő árú csomagok, hogy a 21 megabites vagy gyorsabb mobilinternetért többet kell fizetni, az árverseny kialakulását jelzik?

Van ebben piaci logika, igen.

Nem veszélyes ez, hogy az emberek inkább megmaradnak az alap áron kínált csomagoknál?

Aki ez elmúlt egy-két évben vett okostelefont, annak az adatforgalma tipikusan jelentősen megnőtt. Majdnem mindenki alacsony adatforgalmú csomagnál kezd, majd letölt és el kezd használni alkalmazásokat, és azt tapasztalja, hogy több sávszélességre van szüksége, csomagot vált. Meglátjuk, hol az ügyfél mit választ és mire szeretné elkölteni a pénzét. A jövőben ezen a téren is nagyon fontos lesz a megtapasztalható minőség és az ár/érték arány.

Pár éve azt nyilatkozta, hogy nem szeretne sokat szerepelni a Tékozló Homáron. Érzi a javulást, kevesebb a panasz?

Mindig vannak esetek, de összességében nézve folyamatos és jelentős a javulás. Az elmúlt két-három évben megküzdöttünk a különböző IT támogató rendszerekkel, és most is folyamatban van egy hosszú és komplext IT projekt, amelynek keretén belül rendszereket racionalizálunk és cserélünk. Ettől további javulást várunk az ügyfélkiszolgálás támogatásában.