Gordon Moore, az Intel alapítójának elmélete szerint a processzorok számítási teljesítménye körülbelül 18 havonta megduplázódik. Bár a Moore törvényeként emlegetett elképzelés az utóbbi negyven évben helyesnek bizonyult, Michio Kaku elméleti fizikus szerint hamarosan érvénytelenné válhat.
Michio Kaku, a City University of New York elméleti fizikusa úgy véli, hogy tíz éven belül érvénytelenné válhat Moore törvénye. Kaku szerint már most is mutatkoznak annak a jelei, hogy a törvény tarthatatlanná válik, legalábbis a jelenleg használt gyártástechnológiával. Az Intel alapítója, Gordon Moore 1965-ben, az Electronics magazinban megjelent cikkében elmélkedett arról, hogy a számítógépek számítási teljesítménye 18 havonta megduplázódik. A cikk megjelenése idején Moore még nem hivatkozott törvényként az elképzelésre – sőt, a cikkben egyszer sem szerepelt a törvény szó –, de tézise hosszú távon is megbízhatónak bizonyult.
A törvény időtállóságáról részben az Intel tehet, elvégre a világ legnagyobb processzorgyártója a cég. Tavaly a vállalat egyik képviselője azt nyilatkozta a Fox Newsnak, hogy Moore törvénye éppúgy érvényes, mint az első közlése idején, negyvenöt évvel ezelőtt. Hasonlóan vélekedik Mark Bohr, az Intel egyik vezető fejlesztője is.
Az Intel a napokban mutatta be az új Core processzort, amely 22 nanométeres gyártástechnológiával készült. A processzorban használt tranzisztorok százszor vékonyabbak az emberi hajszálnál; maga Kaku is elismerően nyilatkozott a processzor teljesítményéről, valamint az Intel által használt három dimenziós tervezési metódusról. Ugyanakkor Kaku úgy látja, az Intel új tervei is Moore törvényének elévülését igazolják.
Kaku szerint a két alapvető problémát a hőtermelés és az elektroniszivárgás jelentheti. Ha a miniatürizálás ebben az ütemben folytatódik, a processzorok által termelt hő koncentrálódni fog, ha pedig a teljesítmény tovább növekszik, idővel ez a hő olyan magas lesz, hogy a szó szoros értelmében megolvaszthatja a csipeket. Kaku a Heisenberg-féle határozatlansági relációra is hivatkozott az elektronszivárgás kapcsán. Eszerint nem tudhatjuk többé pontosan, hogy hol van az elektron: az áramkörben: a csipen kívül, vagy a csipben.
Kaku megjegyezte, hogy a teljesítménynövekedésnek is megvannak a határai, amelyet a termodinamikai elméletek és a kvantummechanika törvényei szabályoznak. Bár a kvantumszámítógépekkel elméletileg elérhető ugrásszerű teljesítménynövekedés – még akkor is, ha erre belátható időn belül nem kerül sor –, ezekre éppúgy nem lesz érvényes Moore törvénye, mint az Intel jövőben megjelenő, párhuzamos számításokat végző csipjeire.