Az Európai Parlament többsége – 478 nem és 39 igen szavazattal – elutasította a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA), aminek az eredeti változata kalózkodással kapcsolatos pontokat is tartalmazott.

A régi kalózellenes törvény csak azokat a weboldalakat és szolgáltatókat vette célba, amelyek elsődlegesen vagy kizárólagosan célja jogsértő tevékenységet űzött, a SOPA azonban mindenki ellen fellépett: felhasználók által feltöltött vagy belinkelt jogsértő tartalmakat is szankcionált volna. Ez gyakorlatilag a közösségi tartalomszolgáltatók, a videomegosztók és blogportálok halálát jelentette volna.

Fél évvel ezelőtt még szinte biztosnak tűnt, hogy az ACTA-t elfogadják, de feltűnt a színen az Egyesült Államokban bevezetni tevezett, kimondottan kalózellenes SOPA (Stop Online Piracy Act). Ez éles tiltakozást váltott ki: több ezer népszerű amerikai weboldal elsötétedett, és az ellenzők közt volt a Facebook, a Google és a Wikipedia is, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Felhasználók milliói jelezték a törvénnyel kapcsolatos aggodalmukat, és egy Tumblr-en szerveződő akció hatására egy nap alatt 87 ezren hívták fel a képviselőjüket, a SOPA elmeszelését kérve. Az amerikai kongresszus érezte, hogy a civil tiltakozókat nem lehet leszerelni, és SOPA végül elbukott.

Ez felbátorította európai netezőket, akik Unió-szerte ACTA-ellenes tüntetéseket szerveztek, és számos politikai párt a demonstrálók mellé állt. Ezután nem is olyan meglepő, hogy az ACTA is elbukott. A civileknek azonban nem lankadhat a figyelmük, mert a vállalati lobbistáknak továbbra is az az érdekük, hogy valamiképpen leküzdjék a kalózkodást, akár a felhasználók büntetése révén. Nagyon valószínű, hogy néven, más formában megpróbálják majd szigorítani a szabályokat.