Iszonyú dühvel tomboltak a fórumokon a névtelenségbe burkolózó mobilszakértők, amikor kiderült, hogy a Nokia Lumia okostelefonokra nem lehet majd feltelepíteni a Microsoft legújabb operációs rendszerét, a hónapokon belül megjelenő Windows Phone 8-at. A fórumozók kikeltek magukból hogy ez mekkora szemétség, és azt szajkózták, hogy emiatt a Lumia telefonok a gagyi hulladékkal váltak egyenértékűvé.
Amióta a pc beköltözött az otthonainkba, feszült figyelemmel várjuk a szoftverek újabb és újabb verzióit. A grafikus kezelőfelületek megjelenése sok új lehetőséget nyitott a szoftvergyártóknak, bármikor bedobhattak egy kis optikai tuningot, hogy örüljenek a júzerek. Hogy mennyire szép volt a Windows 3.1 után a Windows 95! Hát még az XP, azzal a füves lejtővel a háttérben! Persze nem csak a látvány változott, az iparágban egyre több tudás halmozódott fel a praktikus használati módszerekről. A parancssort felváltották a menük és az ikonok, majd amikor az operációs rendszereket ellepték az ikonok és menük, megjelentek a beépített keresők. Mindig jöttek jobb minőségű videós kodekek, profibb képszerkesztő algoritmusok, nagyobb felbontású programok.
Bocsánat, az utóbbi mondat eléggé félrevezető volt. Jöttek ugyan a nagyobb felbontáson működő programok, de az új tulajdonságok kihasználásához előbb le kellett cserélni a pc-nket, vagy annak néhány kulcsfontosságú alkatrészét. Videokártya és monitor pár százezer forintért, esetleg egy erősebb processzor és némi RAM, hogy ne omoljon össze a rendszer a sok pixeltől. Frissült a szoftver, de közben folyamatosan bővíteni kellett a hardvereinket is.
Az utóbbi válik egyre nehezebbé, ahogy pc-korszakból átlépünk a mobileszközök korszakába. A hangkártya ma már csak egy porszemnyi csip, és mindent odaforrasztanak az alaplapra. Örüljünk, ha még az akkut ki tudjuk venni, hamarosan erre sem lesz lehetőségünk (néhány eszköznél már nincs is).
Ha új funkciókat akarunk, akkor előbb vagy utóbb az egész hardvert le kell cserélnünk. Éppen ezért furcsálltam most a Lumiák körüli hisztit, hiszen a Windows Phone 8 (WP 8) legfontosabb újdonságai – kétmagos processzor és nagyobb felbontású kijelzők támogatása, microSD kártya használata – zömmel olyanok, amikhez új hardver is dukál. A Microsoft ráadásul kiad egy Windows Phone 7.8-as verziót, amivel a jelenlegi Lumiák legalább egy kis optikai tuningot kapnak.
Való igaz, hogy WP 8-ra megírt programok nem lesznek kompatibilisek a korábbi operációs rendszerrel. Fordítva viszont működik a kompatibilitás, a WP 8 futtatja a jelenlegi WP 7.5-re megírt appokat. A programozók hülyék lesznek a nulláról induló WP 8-ra optimalizálni a jövőbeni szoftvereiket, ha azzal nem használnak ki semmilyen hardveres újdonságot. Hiszen a WP 7.8-cal kapásból több millió júzert elérnek majd, beleértve a WP 8-as mobilok jövőbeni vásárlóit is.
Az viszont igaz, hogy a Nokia nem hagyott sok időt a Lumia 900 megvásárlására, hiszen ősszel – valamikor a következő 4-5 hónapban, még karácsonyig – megjelenik a Windows Phone 8. De ez sokkal inkább a Nokia problémája, mint a felhasználóé. A finn mobilcég éppen csak felpörgeti a gyártósorokat, máris kénytelen lesz átállni egy másik, újabb modellre. Vagy naivitás azt feltételezni, hogy WP8 megjelenése után már csak az új rendszert futtató mobilokra lesz igény?
Abban igazuk van a dühödt fórumozóknak, hogy gond van a szoftverfrissítés rendszerével, de a probléma túlmutat a Nokián és a Microsofton. Az egész mobiliparra jellemző ez a töketlenkedés. Már fél éve kapható volt a Samsung Galaxy S szupertelefon, amikor Magyarországon még mindig nem aktiválták az Android Market fizetős részét, így hivatalosan nem fértünk hozzá a minőségibb programokhoz. Egy kis hekkeléssel megoldható volt a szoftverbolt elérése, de a felhasználók igen nagy része nem akar ilyesmivel foglalkozni.
A Google azóta felpörgött, és rendszeres időközönként kiadja az Android új verzióit, de a mobilgyártók és a szolgáltatók nem tudják, a felhasználók pedig nem akarják tartani vele a tempót. Fejlesztőknek kiadott statisztikákból kiderül, hogy a tavaly októberben bemutatott Android 4.0 még csak a készülékek tizedén található meg. Ezen egy kicsit sem csodálkozom, a táblagépem féléves késéssel kapta meg ezt a verziót. Az viszont meglepett, hogy kétszer több okostelefon futtatja az Android 2010-es változatát, mint a 4.0-ást. Persze azóta megjelent a 4.1-es Android, és ennek terjedéséről nem mernék jóslatokba bocsátkozni. Egy telefonon már biztosan fut.
A mobilgyártók most szemérmetlenül elárasztják a piacot a régi Androidot futtató készülékekkel, de nehogy azt higgyük, hogy a csúfos statisztikáról csak a mobilipar cégei tehetnek! A napokban került a kezeim közé egy másfél éves HTC Wildfire, aminek a tulajdonosa nem telepítette fel rá az Android 2.2-t. Az ok igen egyszerű: egyáltalán nem érdeklik az ilyen műszaki mókázások, mint a szoftverfrissítés. De láttam már olyan telefont is, amelyen az Android Market húsznál több elérhető javítást jelzett, mert a használóját egyáltalán nem érdekelte, hogy mi van az appokkal. A Windows XP példáján megtanulhatta volna a mobilipar, hogy csak az automatikus frissítés ér biztosan célba.
Természetesen az Apple sem ártatlan szűzlány, ha a frissítésekről van szó. A kaliforniai vállalat még most is árulja a három évvel ezelőtt bemutatott iPhone 3GS nevű modellt, ami egészen biztosan nem kapja meg az iOS 6 legmenőbb funkcióit, a Siri nevű hangvezérlést, a 3d térképeket és a weboldalak elmentését. A júniusban bejelentett iOS 6 operációs rendszerben olyan funkciók is vannak, amelyekhez legalább iPhone 4S vagy iPad 2 szükséges, tehát az alacsonyabb ára miatt népszerű iPhone 4 is részben kegyvesztetté vált.
A felhasználóknak jó okuk van arra, hogy hanyagolják a frissítéseket. Kezdhetném rögtön azzal, hogy a telefon bizergálásán kívül rengeteg olyan dolog van a világon, ami élvezetesebb, de ez elég demagóg érv lenne. Sokkal inkább azért érdemes óvatosnak lenni, mert a gyártócégek okoztak már kellemetlen meglepetéseket a frissítéseikkel.
Az iPhone 3G egészen lelassult az iOS 4 telepítése után, a Sony egyszerűen ledózerolta a Playstation-hekkereket a konzolról, a Cisco pedig pornószűrőt rakott a routerére. Találkoztam olyan alkalmazással is, ami idegesítő funkciókkal bővült. Egy játék a frissítés után addig nem hagyott békén, amíg nem regisztráltam a fejlesztő online közösségébe, egy ingyenes app fejlesztője pedig az új verzióban egyszerűen közölte, hogy a próbaidőszak ezentúl időkorlátos, tehát fizessek vagy keressek alternatívát. De a legbosszantóbb a tévém, amely a legutóbbi update óta filmnézés alatt közli, hogy takarékos módba kapcsol, és egyszerűen elsötétíti a kijelzőt.
Vásárláskor nem érdemes abban reménykedni, hogy egy hibajavító folttal majd eltűnnek a bajok, és minden sokkal jobb lesz. Válasszunk olyan készüléket, amelyben alapból megvan minden fontos funkció, és a következő másfél-két évben boldogok leszünk vele, amíg le nem cseréljük egy újabbra. Ha pedig mégis jön rá egy hasznos frissítés, vegyük úgy, hogy szerencsénk volt.