Az Európai Bizottság (EB) szerdán hozta nyilvánosságra azt a dokumentumot, amely a közös jogkezelés problémáit kívánja rendezni egy új irányelv keretében. A Bizottság több érvet hozott fel annak indoklására, hogy új szabályozásra van szükség a közös jogkezelés területén. Közös jogkezelőnek számítanak azok a szervezetek, aki a szerzők helyett, illetve a nevükben menedzselik a szerzői jogokkal kapcsolatos teendőket; nálunk az Artisjus a legismertebb hazai képviselő.
Az EB szerint gondok vannak bizonyos jogkezelőkkel, akik nem elég átláthatók, nem lehet pontosan tudni, hogyan működnek és miként kezelik a beszedett szerzői jogdíjakat. A másik súlyos érv az újraszabályozás mellett az, hogy egyre nagyobb számban indulnak online tartalomterjesztő vállalkozások, amelyek gyakran próbálnak ki a hagyományostól eltérő üzleti modelleket. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a jogkezelők nincsenek erre felkészülve, és ez sokszor káoszhoz vezet: nincs tisztázva, hogy miért és hogyan lehet számlázni, így hasraütésszerűen oldják ezt meg.
Mivel a digitális gazdaság egyik alapeleme a szerzői jog által védett tartalmak vállalkozások által történő terjesztése, ezért a közös jogkezelői rendszert feltétlenül modernizálni kell, hogy átlátható és ellenőrizhető formában működjenek azok a szervezetek, akik a jogdíjak beszedésével és újraosztásával foglalkoznak.
A fentiekből következnek az irányelv fő céljai: olyan működtetési szabványokat megalkotni, amelyeket minden ilyen szervezetnek alkalmaznia kell; a több országra érvényes licencelés esetében meg kell határozni a minimumfeltételeket; illetve olyan jogi környezetet kell létrehozni, mely segíti a legális online zenei piac bővülését. Az EB az egységes európai működés mellett azt is várja egy ilyen irányelv alkalmazásától, hogy kedvezőbb és biztosabb helyzetbe kerülnek az alkotók, illetve az online piac fellendülését is el szeretnék érni.
Megkülönböztetett figyelmet érdemel a javaslat két eleme, melyek szintén az előadókat védenék. A jövőben a jogtulajdonos ez EU területén szabadon választhatná meg, hogy melyik közös jogkezelőre bízza a jogait. Az is az egységesítés mellett szólna, hogy az európai jogkezelőknek kötelességük lenne szorosan együttműködniük, és évente tartandó gyűlésükön kéne felülvizsgálniuk a tagszervezetek tevékenységét. Az átláthatóság jegyében szigorúan szabályoznák a testületek pénzügyi tevékenységét: a könyvelést, az elszámolást, a bevételek kezelését, vagy az adatok nyilvánosságát.
A másik fontos változás a több országra szóló licencek szabályozása lenne, mivel ez ma szinte anarchikusan működik. Az egységes szabályok hiánya igen nagy gátja az európai közös piacon belüli hatékony és jövedelmező tartalomkínálatnak.