A Numerical Cosmology 2012-es workshopján tartott bemutatón Stephen Hawking, a Cambridge Egyetem számítástudományi intézetének professzora elmondta, hogy látványos előrelépést értek el a kozmológia és a részecskefizika területén a közelmúltban. A további tudományos kutatásokat jelentősen előremozdíthatja a COSMOS, Európa legerősebb szuperszámítógépe, amelyet az SGI tervezett.  A kozmológia precíziós tudomány, így szükség van a COSMOS-hoz hasonló rendszerekre, amelyek lehetővé teszik az univerzum megismerését, és alkalmasak a matematikai modellek helyességének vizsgálatára.

Az Intel által támogatott rendezvényen a számítástudomány és a kozmológia legnevesebb újítói vettek részt. Peter Haynes, a Cambridge Egyetem alkalmazott matematikai és elméleti fizikai tanszékének vezetője elégedettségét fejezte ki, amiért a jelenlévők több tudományág jeles képviselői közül kerültek ki, és azzal a céllal vettek részt a rendezvényen, hogy kölcsönösen hozzájáruljanak az új alkalmazások és technológiák fejlesztéséhez.

A csillagos ég csak a kezdet

Hawking hozzátette: reményei szerint hamarosan előállhatnak az elmélettel, amely elméletben lehetővé teszi, hogy az univerzum minden történését megjósolhassák. A professzor szerint azzal a jelenlévők is tisztában lehettek, hogy a teljes megismerés nem ezen a ponton fejeződik be: még ha sikerül is az elméletet megalapozni, további szuperszámítógépekre lesz szükség ahhoz, hogy modellezhessük az univerzum fejlődéstörténetét és az emberek viselkedését.

Dr. Jeremy Yates, a szuperszámítógép üzemeltetését végző DiRAC igazgatója szerint a COSMOS lehetővé teszi a brit kozmológusoknak, hogy az univerzum hajnalának strukturális változásait, valamint az exobolygók légkörének összetételét modellezhessék. Ezek a tevékenységek segíthetnek megismerni a világegyetem és az élet keletkezésének történetét, és hozzájárulhatnak a tudásalapú gazdaság fejlesztéséhez.