Egy 2007-es koreai tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a kommentek minősége akkor sem változik, ha a felhasználónak a saját nevén kell megnyilvánulnia. Pedig – az előző héten felröppent híresztelésekkel ellentétben – mégiscsak kötelezővé teszi a YouTube a valós név használatát a videók alatt. A kezdeményezéstől a hozzászólások minőségének javulását, a támadó jellegű hozzászólások jelentős csökkenését, és a trollok visszaszorulását várja a Google.
Az anonim internetes tevékenység jó ideje foglalkoztatja a nagyobb vállalatokat és személyiségi jogi aktivistákat. Utóbbiak szerint az online névtelenség alapvető joga minden felhasználónak, de az ellentábor szerint szükség van a valódi név használatára a sértő vagy offenzív hozzászólások felszámolásához
A Facebook marketingigazgatója, Randi Zuckerberg szerint a hozzászólások minőségét jelentősen javítja a valós identitás és emailcím használata. Zuckerberg úgy látja, hogy az emberek sokkal jobban viselkednek, ha a valódi nevük kerül ki, de a többség úgy gondolja, hogy az anonimitás mögé bújva bármit mondhatnak, következmények nélkül. Ez ellen léptek fel Dél-Koreában, ahol először 2003-ban a kormányzati, majd 2007-től a 100 ezer látogatónál többel rendelkező oldalaknál tették kötelezővé a valós adatok megjelenítését a hozzászólásoknál. Az akciót három évvel később lefújták, ugyanis egy 2008-as tanulmány szerint a kommentek minősége elenyésző mértékben változott, ráadásul az értékes adatokra halászó hekkerek is célba vették ezeket a fórumokat.
Egy későbbi, a Carnegie Mellon által készült analízis is alátámasztotta a koreai eredményeket. Ez a tanulmány kimutatta, hogy egy hasonló rendelet bevezetése inkább csak növeli a sértő megnyilvánulások számát. Az eredmények azt is kimutatták, hogy a felhasználók mindössze 30 százaléka vett vissza a káromkodó vagy normaszegő viselkedéséből, ami meglehetősen kevés, és egyénekre lebontva ez a kép még kevésbé kedvező. Míg a napi 1-2 hozzászólásnál megálló, úgynevezett könnyű felhasználókra hatott a törvényi szabályozás, a vérbeli trollokat egyáltalán nem hatotta meg a rendelkezés.
Annak tükrében, hogy a koreai hozzászólások 13 százaléka rosszindulatú, a 30 százalékos csökkenés csak felületi kezelés, komolyabb hatással nem volt a felhasználói tér minőségének javulására. Az eredmény nekünk ugyan meglepő lehet, a társadalomtudósok számára azonban már régóta evidens, hogy a felhasználókat már az sem zavarja különösebben, ha videóra rögzítik a viselkedésüket. Szerintük egy fantom ítélőszék jelenléte nem elég motiváló erő arra, hogy az online térben ne a rosszabb oldalunkat mutassuk meg.
Érdemes figyelembe venni, hogy a kapott eredmények a koreai felhasználók viselkedéséről adnak képet. Noha elenyésző az esély rá, mégsem elképzelhetetlen, hogy egy hasonló rendelkezés bevezetése a világ többi részén javíthatja a hozzászólások minőségét. Noha itthon a valós adatok megadása a kommentelésnél, mint elvárás, meglehetősen ritka jelenség, aki ismer ilyen fórumot, láthatja, hogy itthon sincs hatással a felhasználóra, hogy nem nicknevet használva kell megnyilvánulnia.