Az eddigiektől radikálisan eltérő, szobahőmérsékleten működő mikrohullámú lézert, azaz mézert mutattak be az angol National Physical Laboratory (NPL) és az Imperial College London kutatói a Nature hasábjain. A mézereket 1953 óta használják elsősorban atomórákban és az űrkutatás területén, többek közt az űrszondáktól érkező jelek felerősítésére.

Bonyolult hűtési rendszere és a működéséhöz szükséges erős mágneses tér miatt a mézerek alkalmazása eddig szűk területre korlátozódott. A kutatóknak azonban sikerült olyan mézert építeniük, ami mágneses tér és hűtési rendszer nélkül is működtethető. Ezt úgy érték el, hogy a kristályos terfenilbe pentacén láncokat építettek. A mézerbe egy kereskedelmi forgalomban is kapható, sárga fényű orvosi lézer viszi be az energiát, amiből az mikrohullámú sugarat állít elő szobahőmérsékleten.

A mézernek számos haszna van a széles körben elterjedt lézerekhez képest. A nyalábot tisztább módon hozza létre, sokkal kevesebb zajt generálva, ezért is használják olyan távoli űrszondák jeleinek felerősítésére, mint például a több száz milliárd kilométerre levő Voyager. Emellett a mikrohullámok olyan anyagokon is képesek áthatolni, amin a fény nem, például a felhőkön vagy az emberi bőrön, így a mézer segíthet olyan technológiák továbbfejlesztésében, mint az orvosi testszkennerek vagy a bombakereső eszközök.

Dr. Mark Oxborrow, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, az eszközt már akkor is megérte kifejleszteni, ha csak orvosi területen fogják alkalmazni, de hosszú távon akár földönkívüli létformák kutatására is alkalmas lehet.