Vannak megszállottak, akik mindent az okostelefonjukkal csinálnak. Pontosabban ha valaki okostelefont vesz, hirtelen leteszi az óráját, a polcon felejti a határidőnaplóját, hagyja lemerülni az mp3-lejátszóját. Az igazán elszántak az otthoni pc-t sem kapcsolják be többet, viszont az internetet a vécére is magukkal viszik. Nagyjából ebbe az irányba viszi el az életünket a Withings Iphone-ra köthető vérnyomásmérője és személyi mérlege is.
Nem számolom a kalóriákat. Nem figyelek oda igazán arra, hogy egészségesen egyek. Alapvetően nyugodt vagyok, az évek során kialakult testképemmel pedig olyan elégedett vagyok, hogy még a tükörbe is simán belenézek. Ezért lehet az, hogy nem voltam ideális alany a Withings kifejezetten geekeknek gyártott vérnyomásmérőjének és mérlegének tesztelésére.
Merthogy szerintem aki nem fogyókúrázik és akit nem kerülget a szívroham, az legfeljebb fogadásból áll rá a mérlegre. Én például tényleg csak azért szoktam vérnyomást mérni, mert az a szuperképességem, hogy mindig 120/80 az érték, pedig azt sem tudom, melyik mit jelent, csak rémlik a társadalmi szintű egyezség, hogy ha a perjel előtti vagy utáni eltér ettől, akkor szabad hüledezni, és rázendíteni a „pedig én akármennyi kávét iszom” kezdetű, és „ha felállok, megszédülök” befejezésű történetetekre.
Az egyetlen, ami csábító lehet a most tesztelt két termékben, hogy mindkettőhöz okostelefon kell, ezúttal egy Iphone. A vérnyomásmérővel kezdtem. Rádugtam a telefonra a nagyon drága takarítónéni-cipő mintás luggatott bőrből szabott eszközt, beleszuszakoltam a kezemet a párnába, és... letöltöttem az alkalmazást. Kicsit felvágós egy telefonra kötött vérnyomásmérővel végigülni ezt a pár percet, de a végeredmény kárpótolt: a fehér és neonzöld egészséges keverékét használó cucc ugyanis tényleg megmérte a vérnyomásom. Megvolt az a pár másodpercig tartó kellemetlen érzés, amikor a karunkra erősített, felfújt párna odaszorítja a lüktető eret a felkar csontjához, és kiírta, hogy 120/80.
Van ennek értelme, gondoltam ekkor, hiszen mostantól mindig nálam lehet a vérnyomásmérőm. Aztán mikor ezt kipróbáltam a mindennapokban, rájöttem, hogy még egy ilyen sikkes orvosi eszköz is baromi sok helyet foglal a táskámban, és mindig olyan érzésem volt, hogy éppen most törtem ketté az ormótlan hengert, amiben az elemek és az elektronika kaptak helyet. Ráadásul nem tudtam leküzdeni azt az érzést, hogy ha nyilvános helyen előveszek egy Iphone-hoz csatlakoztatható vérnyomásmérőt, akkor az emberek nem azt gondolják majd, hogy jajj szegény, hát beteg, hanem azt, hogy na nézd már, még a vérnyomását sem tudja megmérni a hülye az Iphone-ja nélkül. Szóval tegyük most fel egy pillanatra, hogy ahogy létezik tényleg rokkant terepjárós, úgy előfordul valóban vérnyomásproblémákkal küzdő Iphone-os is.
Mert a rendszer tényleg nem rossz. Egyrészt nem kell írogatni a kockás füzetbe, hogy mennyit is mértünk és mikor: az ingyenes app nemcsak megjegyzi, de görbét is rajzol nekünk, ha megdöntjük a telefont (vagy az Ipadet). Mivel az én egészségi állapotom nem követelte meg, hogy rendszeresen megberregtessem a vérnyomásmérőt, az én grafikonom nem lett túl szép. Az igazat megvallva pár hét azért maradt ki, mert öt vagy hat mérés után lemerült a tesztre kapott 4 darab AAA-s elem. Aztán mikor szereztem újakat (szűz paklit, magam bontottam ki), megint alig 6-8 mérésre volt elég a kakaó, pedig nem finomkodtam, márkás elemeket szereztem. Szóval ha valaki komoly méricskélésre készül, az tárazzon be újratölthető akkukból.
A másik, amit nem szoktam, az a reggeli méredzkedés. Például azért sem, mert alkatilag képtelen vagyok betartani az összes szabályt: minden nap ugyanakkor, lehetőleg ébredés után, éhgyomorra, de üres hólyaggal. Jó, hogy nem kelet felé. Azt hittem, hogy velem van a baj, igénytelen vagyok, mert nem érdekel, hogy kettő kilóval könnyebb vagy nehezebb vagyok-e, mint tegnap ugyanilyenkor, de nem: a körülöttem ülők közül is csak elvétve akad olyan, aki rendszeresen áll a mérlegre, és mindegyikük le tudna lefutni kétszáz métert anélkül, hogy leálljon egy sörre vagy egy cigire.
Küzdöttem, akartam, de nem ment, így igazán látványos grafikont most sem tudok mutatni. Viszont a mérleg beüzemelése már kedvemre való: netes profil létrehozása, a wifi és a mérleg összelövése – hát mi ez, ha nem a geek mennyország maga? Pár éve még csak vicceltünk olyanokkal, hogy na, majd ha a klotyó is tudja a 802.11n-t, és tessék, a mérleg már nemcsak nekem mutatja meg, hogy mennyit híztam, de a facebookra is kiteszi, ha hagyom (dehogy hagyom). A dolog úgy működik, hogy a mérleg kijelzőjén a testtömeg mellett megnézhetjük a testtömegindexet és a testzsírszázalékot, az adatok pedig kisvártatva megjelennek a telefonon is. Tudunk oda-vissza lapozgatni a mérések között, az eredményekből szép diagram készül, így minden amellett szól, hogy a napi, de legalább a heti rutin részévé tegyük mérlegelést, nagyjából a pisi és a kávé közé.
A mérleg pontosságát ellenőrizni nem tudtam, de mindenképpen jó jel, hogy ha rosszul állunk rá, a szerkezet kijelzőjén kis nyilak villannak fel annak megfelelően, hogy jobbra vagy balra kellene araszolnunk kicsit ahhoz, hogy valós értéket kapjunk. Kicsit macerás ugyan, de az sem lehetetlen, hogy több embert is rendeljünk ugyanahoz a mérleghez. Nem is az új felhasználó létrehozása bonyolult, inkább az, hogy a telefonomon időnként mások adatai is megjelentek. Ez két szempontból bajos: egyrészt elég sokat kell simogatni a képernyőt ahhoz, hogy visszajussak saját magamhoz, másrészt előfordulhat, hogy valaki esetleg úgy gondolja, nem tartozik rám a testzsírszázaléka. Néhány percnyi kattintgatással ez is megoldható, de tény, hogy a gép körülményesen kezeli azt a nem túl ritka alkalmat, hogy egy mérleget többen is használnak.
A két eszköz egyenként 40-40 ezer forint környékén kapható. Már a kidolgozottságuk, külsejük alapján is felső kategóriás termékek ezek, és valóban ritkán látott lehetőségeket és csatolt szolgáltatásokat is kapunk. Az okostelefonos alkalmazásban akár célokat is kitűzhetünk magunk elé, márpedig kevés dolog segíti annyira egy kocka fogyókúráját, mint az, hogy plecsnit kap a negyvenezres mérlegéhez letöltött appban. Ha ez nem lenne elég, a Withings-cuccok összeköthetők a Runkeeperrel, az egyik legnépszerűbb futós alkalmazással.
Persze nem kell nagy geeknek lenni ahhoz, hogy más előnyöket is felismerjünk. Ilyen mérleg nem sok van a piacon, okostelefonos alkalmazással megtámogatott talán egy sem. A vérnyomásmérő eredményeinek automata rögzítése is nagy segítség mindenkinek, aki napi rendszerességgel dugja a kezét a zümmögő gépbe. A forgalmazó elmondása alapján itthon nem hitelesítették a gépet, de megfelelő mértékű érdeklődés esetén megfutják azt a kört, amiben az Országos Mérésügyi Hivatal is áldását (és matricáját) adja az európai tapasztalatok alapján pontosnak mondható vérnyomásmérőre.
A készülékeket a Speedshop.hu bolttól kaptuk kölcsön tesztelésre.