Öt év kihagyás után szeptemberben újra felmértük olvasóink mobilhasználati szokásait, mert a nyilvános piacelemzések csak arról árulkodnak, hogy az eladott darabszám alapján melyek a legnagyobb mobilgyártó vállalatok. Azt is tudjuk a hírközlési statisztikákból, hogy az átlagos magyar felhasználó havonta több száz percet telefonál és pár tucat sms-t is küld. Mi viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy az olvasóink mire használják az okostelefonot, és milyen tulajdonságok alapján vásárolnak új készüléket.
Kérdőívünket majdnem húszezren töltötték ki, és a válaszok összhangban vannak az elmúlt öt év forradalmi változásaival. Az Index-olvasó rendszeresen netezik a mobilján, hajlandó pénzt fizetni egy szoftverért, ugyanakkor a csengőhangok és háttérképek egykor virágzó biznisze mára lecsengett, kevesen vesznek ilyen kiegészítőket.
A mobiltelefont vásárlók elvárásaiban drámai fordulat történt: 2007-ben, amikor az iPhone még csak üde színfolt volt a piacon, az olvasóink elsősorban szép, nagy memóriájú, olcsó és kicsi telefonra vágytak. Most viszont a vásárlást befolyásoló szempontok közt a telefon operációs rendszere vezet, és ezen kívül fontos még az akku élettartama, a nagy méretű kijelző, valamint a jó minőségű fényképező. Az ár már nem annyira számít, csupán nyolcadik a listán, az viszont további kérdéseket vet fel, hogy az olvasóink szerint az új telefonnak nem kell hasonlítania az előzőre. Mintha a márkahűséget felváltotta volna az iOS- és Android-függés.
Volt egy olyan sanda gyanúnk, hogy az okostelefonokon is ugyanazok a tevékenységek népszerűek, mint a számítógépeken. Hiszen ezek a péklapát méretű csúcsmobilok már valóban olyanok, mint a számítógépek – kijelzőjük felbontása akkora, mint a laptopoké, és a processzoruk is majdnem olyan gyors, mint egy pár évvel ezelőtti számítógépé. Na jó, legfeljebb egy alsó kategóriás régi pc-vel egyenértékűek, de akkor is igaz, hogy komoly számítási teljesítményt hordozunk a zsebeinkben.
A használati szokásokat két megközelítésben vizsgáltuk. Ha a listát leszűkítjük a naponta használt funkciókra, akkor úgy tűnhet, hogy az emberek nem használják ki az okostelefonok tudását. Alig van olyan alkalmazás a mobilon, amit naponta elővennének. A híreket és az emaileket a válaszadók kétharmada legalább naponta elolvassa, de azokat az adatokat, amiknek a kezelése már egy kis erőfeszítést igényel – például naptárakat, teendőket és emlékeztetőket – már csak az válaszadók fele menedzselgeti a mobilján napi rendszerességgel. A toplistán egy újabb ugrás után következnek a szórakoztató funkciók, ezek még kevesebb júzernek nyújtanak rendszeres elfoglaltságot: a zenelejátszó (34 százalék), a videók (25 százalék) és a játékok (23 százalék) szerény felhasználói bázissal kerültek be a legnépszerűbb alkalmazások közé.
A jelmagyarázatban a címkékre kell kattintani, hogy ki- vagy bekapcsoljunk adatokat. Így gyorsan átszerkeszthető a grafikon, és jobban láthatóvá válnak azok a szoftvertípusok, amiket naponta, hetente, vagy szinte sohasem használnak az Index olvasói.
A másik megközelítésben a havonta vagy ritkábban futtatott appokat is figyelembe vettük, és így már sokkal jobb a helyzet. Tulajdonképpen elmondható, hogy az alkalmazások többségére szükségünk van, de csak nagyon ritkán. Válaszadóink szerint a térkép, a fényképező és a digitális jegyzetfüzet is nélkülözhetetlen tartozéka a telefonnak, ezeket hetente többször is elővesszük. Persze vannak a mobilokban felesleges dolgok is, például a mobilos vásárláshoz és a mobil bankoláshoz szükséges appok nagyon ritkán jelennek meg a kijelzőkön.
Melyik a legmenőbb mobil operációs rendszer, az Apple iOS vagy a Google Android? Ez is attól függ, hogy milyen szempont alapján hozunk ítéletet. Felmérésünk megerősítette azt, amit eddig is tudtunk: a Google-féle Android a legelterjedtebb. A nyílt Android különösen népszerű a tanulók (61,49 százalék) és a beosztottak (64,4 százalék) körében, akik az iOS-t igencsak elhanyagolják; a tanulóknak csupán a 23,16 százaléka, illetve a dolgozók 16,51 százaléka használ iOS-t.
Csakhogy a menőséget az alapján is mérhetjük, hogy a vállalati ranglétra csúcsán álló igazgatók és cégtulajdonosok körében az Android csupán 46,4 százalékon áll, és az iOS uralja ennek a részpiacnak a 35,2 százalékát. Ebben a szűk, de annál nagyobb presztízsű körben az Apple pozíciója igen erős, és egyelőre nem tudni, hogy a nemrég megjelent iPhone 5 javít, vagy inkább ront majd a helyzeten.
A gyártók rangsora egyébként teljesen átalakult, hiszen a 2007-ben még egyeduralkodó Nokia, és az akkori második helyezett Sony Ericsson egyaránt sokat vesztett népszerűségéből. Jelenleg a Samsung vezet 29 százalékkal, mögötte az Apple iPhone második 22 százalékkal, és a Nokia szerény 12 százalékkal harmadik – mindez persze csak az olvasóink körében jellemző adat, nem lehet belőle következtetéseket levonni a magyarországi mobilpiaccal kapcsolatban. A Nokiához képest egészen jól tartja magát a Sony Ericsson 11 százalékkal (vagy legalábbis kisebbet bukott), a HTC pedig szépen felzárkózott az élmezőnyhöz, 10 százalékon áll.
De a mobilgyártókról alkotott kép nem lehet teljes a készülékek átlagárának vizsgálata nélkül, és ebben jól megmutatkozik az Apple dominanciája. A kaliforniai gyártó viszi haza a legtöbb nyereséget, a többiek pedig a maradék koncon osztozkodnak. A legtöbb márka esetében az a jellemző, hogy kevesen vesznek olcsó, 1-20 ezer forintos készüléket, a három középső kategória részaránya hasonló (ezek a 20-50 ezer, 50-80 ezer és a 80-130 ezer forintos készülékek), és a grafikon oszlopainak végén találunk két keskenyebb sávot, amelyek a 130 vagy 150 ezer forintnál drágább mobilok részesedését jelzik.
Az Apple oszlopa ehhez képest teljesen torz, a vásárlók több mint a fele a legdrágább modellt veszi meg. Válaszadóink közt három és félszer többen vannak, akik 150 ezer forintnál többet adtak egy iPhone-ért, mint ahányan ugyanennyit áldoztak egy Samsungra.
Ahol van pénz drága okostelefonra, ott jut pénz a szolgáltatásokra és filléres alkalmazásokra is. A mobilokra feltelepített szoftverboltok segítségével a felhasználók könnyen felfedezhetik a kínálatot, és meglepő módon már nemcsak az ingyenes appok iránt van érdeklődés: sokan fizetni is hajlandóak egy-egy szoftverért. Válaszadóink harmada játékot és más alkalmazást is vásárolt már a mobilján.
Persze még mindig a mobilról kifizethető parkolójegyet és a sztrádamatricát veszik a legtöbben, a megkérdezettek fele él ezzel a kényelmi lehetőséggel. Az pedig örömteli hír, hogy az Index-olvasók nagyon kis része költ háttérképre és csengőhangra, mert ezeket magunknak is nagyon egyszerűen le tudjuk gyártani.
Most az a nagy kérdés a mobiltelefónia iparában, hogy vajon milyen gyorsan sikerül növelni az okostelefonnal rendelkező ügyfelek számát. Magyarországon a vásárlók nagy többsége már okos készüléket vesz, de annyira kevés a vevő az új mobilokra, hogy még nem beszélhetünk az okostelefonok széles körű elterjedéséről. Az is jó kérdés, hogy a mobilokon sikerül-e pénzért eladni olyan tartalmakat, amik a weben ingyenesek, vagy legalábbis (néha illegálisan) ingyen is beszerezhetők. A szolgáltatók a zenék és a filmek digitális terjesztésével egyaránt próbálkoznak, de még nem tudni, hogy milyen eredménnyel.
A felmérésünkkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a válaszadók szociodemográfiai összetétele nem egyedik meg a magyar lakosságéval, vagyis a felmérés nem reprezentatív, az eredményekből nem lehet általános következtetéseket levonni a magyar mobilipar helyzetével kapcsolatban. Válaszadóink 84,9 százaléka férfi, nagy részük felsőfokú végzettségű (61,8 százalék diplomás), és a többség 30-39 év közötti.