Csak idő kérdése volt, hogy valamelyik nagy gyártó úgy dönt, hogy Androidot használ a fényképezőgépekben. A Nikon lépte meg ezt elsőként a Coolpix s800c modellel, amelybe Gingerbreadet tett, vagyis Android 2.3-at. Kompakt fényképezőgépről van szó, nagyon sok beállítási lehetőség nincs benne, de a gyártó nem is arra szánta, hogy a profik fényképezzenek vele.

A felhasználók egy része már régóta nem vesz magának alsó kategóriás gépeket, a közösségi hálón megosztani kívánt fényképeket a mobillal készíti a többség. A kompakt gépeket éppen ezért veszély fenyegeti, ezek azok a fényképezőgépek, amelyeknél kis túlzással csak egy gombot kell megnyomni a többi a fényképezőgép dolga. Hiszen minek vigyen még egy eszközt magával a felhasználó, ha közel azonos minőségű képek készülnek a mobillal.

Ráadásul mobilra rengeteg olyan alkalmazás készült, amelyekkel egy kattintással meg lehet osztani a fényképeket Intagramon, Facebookon, Twitteren úgy, hogy közben ezernyi effektet tettünk rá és elforgattuk háromszor. A fényképezőgépek ennek csak a töredékére voltak képesek és ha nem is ez amit egy fotós elvár a kamerájától, a nagy tömegeknek erre van igénye, elég csak azt észrevenni, mennyire népszerűek a fotómegosztó alkalmazások.

Ugyanakkor a kompakt kameráknak is van létjogosultságuk, elég csak a nagyobb szenzorra gondolni, amelyekkel jobb minőségű képeket lehet készíteni rosszabb fényviszonyok között is. Az sem utolsó, hogy könnyebb cserélni a memóriakártyát, mint a mobilokban, így a képek számának csak az sd-kártya mérete szab határt.

A Coolpix S800c valójában a mobilokkal szeretne versenyezni, az Android operációs rendszer, a négy gigabájt tárhely, a fényképezőgép kialakítása mind-mind ezt mutatja. Hátulról nézve nem is sokban különbözik egy mobiltól, egy hatalmas kijelzőt és három gombot látni csak. 3,5 hüvelykes kijelzőjén érintéssel navigálhatunk, ezt egészíti ki a Back, Home és Menü gombok.

Bekapcsolásnál sem mutatja semmi, hogy fényképezőgépről van szó, a Google-fiókot és a wifit kell beállítani, hogy használni tudjuk. A fényképezőgépben wifi is van, ezen keresztül lehet megosztani a fényképeket a közösségi oldalakon. Beépített GPS-szel is rendelkezik, ezt nemcsak a fotók készítésének helymeghatározásához lehet használni, hanem navigációhoz is. Hiszen teljes értékű Android van a gépen, minden funkciójával és lehetőségével együtt. Gingerbreadet tettek bele, ami nem a legújabb Android, hiszen a Jelly Bean most hódítja meg a csúcstelefonokat, de arról nincs hír, hogy a Nikon mikor szeretné frissíteni az operációs rendszert a szeptemberben piacra dobott fényképezőgépben. Ide tartozik, hogy elsőre meglepett, amikor fényképezés közben pittyegett egyet a fényképezőgép és jelezte, hogy új emailem érkezett. Szerencsére ez a figyelmeztetés kikapcsolható, nincs arra szükségem, hogy egy ötödik eszközön is az emaileket nézegessem.

A fényképezőgépben 16 megapixeles CMOS szenzor van, tízszeres optikai zoomot tud, 25-250 milliméteres a lencséje. Fontos jellemzője a fényképezőgépnek, hogy 140 fotót lehet készíteni egy töltéssel. Az azonban kellemes csalódás, hogy ha nem használom a gépet, akkor nem merül úgy, mint egy mobil, standby módban mélyen alszik a kamera és nem használja az akkumulátorát. Így elég sokáig elvan a fiókban, de azért nem árt feltölteni, mielőtt elindulunk kirándulni, és nem árt egy második akkumulátort is csomagolni, ha hosszabb túrára indulunk, vagy nem akarunk megállni 140 fényképnél.

Kicsit szkeptikus voltam még a teszt előtt, hogy mennyire gyorsan áll fel a gép, tehát bekapcsolástól számítva mennyi idő múlva lehet fényképezni. Ha úgy kapcsoltuk ki, hogy kamerára volt állítva, nem a főmenüben volt a rendszer, akkor bekapcsolás után egy-két másodperccel már lehet is fényképezni (ez meg sem közelíti a profibb kameránál tapasztalt időt, de valószínűleg nem is ez volt a cél). Ha azonban véletlenül éppen a böngészőben jártunk, akkor akármilyen gyorsak is vagyunk, el fogjuk szalasztani azt a pillanatot, amikor a gyerek éppen először tömi bele a laptop usb-csatlakozójába a kiflicsücsköt.

Fényképezni lehet hagyományosan a gép felső részén található gombbal, de lehet az érintőkijelzőre bökve is. Azt is be lehet állítani, hogy a kép egy adott pontját kövesse folyamatosan, ez például állandóan mozgó gyereknél lehet hasznos funkció. A menüben lehet beállítani az ISO-tartományt, a fehéregyensúlyt, hogy mit csináljon a képernyő megérintésekor és a sorozatfelvétel módját. Jó képeket készít, jobbakat mint a legtöbb mobil, még félsötétben is értékelhetőek, nem mozdulnak be. Összességében inkább tűnik egy andoridot használó fényképezőgépnek, mint egy jobb lencsével felszerelt mobilnak.

Az Instagram és társai nem arra ösztönzik a felhasználót, hogy minőségileg is jó képeket készítsenek, az érdekességre és a különböző effektekre helyezik a hangsúlyt, így erre a célra tökéletesen megfelelnek a mobilok. A fejlesztőkön (és persze a felhasználókon) múlik, hogy készülnek-e olyan alkalmazások, amelyek ki tudják használni, hogy a fényképezőgépek jobb minőségű képeket készítenek, mint a mobilok. Mert a Nikon fényképezőgépe csak az első az andoridos fényképezőgépek sorában, a Samsung még ebben a hónapban mutatja be a szintén andoridos Galaxy kamerát.