Több tucat különféle laptopon és táblagépen fut a péntektől kapható Windows 8, az iOS 6 alá erősebb vasat rakott az Apple, a Google Androidja pedig egyre magabiztosabb léptekkel halad a piacvezető pozíció felé. Hét szempont alapján összehasonlítottuk a három rendszert, hogy könnyebb legyen kiválasztani a legjobbat.
iOS:
Vannak benne ikonok, ikonok, ikonok és ikonok. Az Apple filozófiája, hogy ő tudja mi kell a felhasználónak, és ezért maximálisan uralni akarja az interfészt. Az iPad már külsőleg is nagyon egyhangú, de színes tokkal javítani tudunk a helyzeten. Belül azonban nincs ilyen lehetőségünk, kizárólag a háttérképet tudjuk megváltoztatni, és az ikonok mappákba rendezhetők. A szoftverek kinézete nagyon hasonló, de van néhány kivétel: a gyári szoftverek egy része természetes hatású, a jegyzetfüzet például vonalas sárga papírt utánoz, a naptár pedig olyan, mintha bőrből lenne a kerete.
Windows 8:
A rendszernek mindkét felülete jól személyre szabható. A hagyományos asztalt teledobálhatjuk ikonokkal, meg tudjuk változtatni a háttérképet, valamint az ablakkeretek színét. Az új Start menüben több a lehetőségünk, mert bár az oda kihelyezhető csempék csak szögletesek lehetnek, azoknak kétféle méretük van, változatos a színük, csoportosíthatók, és ábrákkal tehetjük izgalmasabbá a hátteret.
Szép és letisztult a Microsoft által kitalált új dizájn, de ki tudja, hogy mikor érezzük majd túlzásnak, hogy a programok többsége ehhez igazodik. Nem is minden esetben praktikus, ezért ha egy alkalmazásnak megvan az újfajta és a régimódi változata is, akkor sokszor inkább a hagyományos asztalon indítottuk el, mert ott hatékonyabban tudunk dolgozni. Szerencsére a Microsoft megoldása szabadon választható, és már vannak ettől eltérő alkalmazások is.
Nagy előny a riválisokkal szemben, hogy egyszerre két újfajta programot meg tudunk jeleníteni a kijelzőn.
Android:
Ez a legkönnyebben átalakítható rendszer. Szinten minden részét le tudjuk cserélni, még a billentyűzet elrendezése és színe is megváltoztatható. Természetesen ebben a rendszerben is van egy olyan menü, ahol csak a programok ikonjai sorakoznak, de a főmenü ennél sokkal színesebb, mert ott minialkalmazásként (widget) is megjelenhetnek programok.
iOS:
Nem meglepő, hogy az Apple sok appot tud eladni, a rendszerébe épített online szoftverboltnak vevőcsalogató felülete van. Az App Store a szokásos kategóriákon túl, amilyen például a játékok, oktatási és közösségi szoftverek csoportja, még kezdőknek szánt alapcsomagokat is összeválogatott, így a felhasználónak nem kell sokat gondolkoznia azon, hogy mivel tegye hasznosabbá az eszközét. Az pedig a gyakorlott júzernek segít, hogy egy külön menüpontban elérhető az általa korábban megvett összes program. Ezen a platformon van miből válogatni, több mint negyedmillió app készült az iPadre.
Windows 8:
Kínálatban még hátul kullog a Microsoft szoftverboltja, amely legfrissebb tudásunk szerint tízezernél kevesebb programot tartalmaz. Ebben persze nincsenek benne az a sok százezer szoftver, ami még a Windows 7-hez vagy a korábbi verziókhoz készültek, és a hagyományos asztali környezetben futtathatók.
A Windows Áruház segítségével egyetlen gombnyomással fel tudjuk rakni a gépünkre az összes korábban megvett alkalmazásunkat, míg az iOS-en muszáj egyesével kiválasztani a telepítendő appokat. A felülete szép, de már a mostani szerény kínálattal is átláthatatlan. A kategóriákban csak színes ömlesztett listákat kapunk, ami nem segít eligazodni, ezért fontos lenne, hogy az Áruház főoldalán több kiemelt alkalmazás kapjon helyet, hogy megtaláljuk a legjobbakat. Hogy mást ne is mondjak, a „népszerű ingyenesek” blokk alatt a fizetős appok toplistája is elférne.
Néhány szoftvernek rendes próbaverziója is van, amit ingyen letölthetünk. Így nem kell több ezer forintot kiadnunk egy olyan szoftverért, ami igazából nem tetszik nekünk, vagy más, mint amire számítottunk.
Android:
Nagyon profi a Google Play szoftverbolt, mert már a nyitóoldalon rendszeresen találunk aktuális, tematikus ajánlatokat, most például Halloween ünnepéhez kapcsolódó appokat. A szokásos kategóriák mellett vannak olyan gyűjtemények, amelyek a Google munkatársainak és más szerkesztőknek az ajánlatait tartalmazzák. Az általános nemzetközi közönségnek szóló listák mellett van egy személyesen nekünk ajánlott lista is, amelyen főleg magyar alkalmazásokat találunk.
Sajnos a Google nem a legjobb módját választotta annak, hogy ingyen kipróbálhatóvá tegye a szoftvereket: egy 15 perces időkorlát van, amelyen belül – ha töröljük a programot – visszakapjuk a pénzünket. Nem mindig tudjuk 15 percen belül eldönteni, jó-e az alkalmazás, mert vannak olyan bonyolultabb programok, amelyeknek a hibája nem derül ki ilyen rövid idő alatt. Sokkal jobb lenne demó változatok készítésére ösztönözni a fejlesztőket.
Általánosságban elmondható, hogy a Google szoftverboltja tudja a legjobban felkelteni a vevők érdeklődését, mert a színes, nagy méretű bannerek jól bemutatják az appokat. A Google Play a weben is elérhető, és a böngészőből néhány kattintással a telefonunkra küldhetjük a megvett programokat.
iOS:
Az Apple nem viszi túlzásba a felhasználók informálását: az egyforma méretű ikonokon egyforma piros kis számlálók mutatják, hogy milyen sok új dolog történt. Ami lehet ennyi új email, vagy telepítendő frissítések, esetleg közelgő határidejű események. Az értesítések azonban jól személyre szabhatók. Mindegyik alkalmazásra kiválaszthatjuk az általunk igényelt értesítési formát, ami lehet egy automatikusan eltűnő szalaghirdetés, vagy okézást igénylő jelzés. A rendszer sajnos nem árul el sokat arról, hogy milyen új tartalmak vannak a képernyő tetején lévő értesítési központban, azt manuálisan kell megnéznünk.
Windows 8:
A Microsoft tálcán kínálja az információkat, hiszen mindegyik csempe élő felületként működik, tehát meg tudja jeleníteni a legfrissebb események értesítőit. A naptár kiírja a következő esemény nevét és időpontját, a levelező ikonja néhány friss email feladóját és tárgyát jeleníti meg, néhány játék pedig a félbehagyott pályát mutatja, csalogatva a júzert, hogy ideje lenne azt befejezni. Persze ezek az értesítések ki is kapcsolhatók, ha nem szeretnénk, hogy minden egyes csempén folyamatosan pörögjenek a tartalmak.
A lezárt kijelzőn is meg tud jelenni hat program értesítő ikonja, de ez elég kevés információt tartalmaz, épp csak a beérkezett levelek számát olvashatjuk le. Emellett vannak valósidejű értesítések, amelyek a kijelző jobb fölső sarkán bukkannak fel, és tűnnek el automatikusan – ezek viselkedését, hogy bizonyos esetekben ott is ragadjanak a kijelzőn, nem tudjuk szabályozni.
Android:
Ezen a területen a Google a világbajnok. Már a kijelző tetején sorakozó ikonok elárulják, hogy milyen programoktól kaptunk értesítőket, de a lehúzható értesítési mezőn ennél sokkal részletesebb információkat kapunk. Sőt, vannak interaktív értesítők is, amelyek ezen a felületen is lehetővé tesznek bizonyos akciókat – például az Evernote a jegyzet feltöltése után itt egy gombnyomással lehetővé teszi a tartalom megosztását vagy a szerkesztését.
Az értesítések legújabb formája a Google Now nevű rendszer, amely az Android 4.1-es verziójában jelent meg. Ez a szoftver okosan használja fel az adatainkat, és ha a naptárban elmentett eseményhez a találkozó címét is lementjük, akkor kiszámolja az odavezető menetidőt, és ez alapján riaszt, hogy ideje lenne elindulni. Azt is megtanulja a rendszer, hogy mikor és mivel szoktunk elindulni dolgozni, és ez alapján is automatikus figyelmeztetést küld nekünk.
Persze a widgetek, akárcsak a Windows 8 csempéi, rengeteg információt meg tudnak jeleníteni. Akár egész kijelzőre is kirakhatjuk a naptárat vagy az emailjeinket, hogy ezen szoftverek megnyitása nélkül se maradjunk le semmiről.
iOS:
Egy ideig nem volt más böngésző az Apple eszközein, csak a vállalat saját Safarija, de a riválisok addig nyúzták a céget, amíg más alternatív böngészők is megjelenési lehetőséget nem kaptak. De maradjunk csak az Apple saját megoldásánál, amely egyre jobban hasonlít az OS X-es változathoz. Egyik legjobb funkciója az olvasó nézet, amely egy gombnyomással kiemeli a cikkek szövegét, így zavaró reklámok nélkül látjuk a tartalmat. Vannak a Safariban átrendezhető böngészőfülek, és néhány gombnyomással megoszthatunk linkeket. Az iOS Safarija nem kezeli a Flash tartalmakat. Az iCloud segítségével a böngészőben megnyitott lapokat más eszközeinken is meg tudjuk nyitni.
Windows 8:
A Microsoft is kitüntetett figyelmet kap a böngészőivel, de elsősorban a versenyhatóságoktól. Az új operációs rendszer segíti a böngészőválasztást, ehhez külön alkalmazás van a Start menüben, és a rendszer automatikusan felajánlja, hogy az Internet Explorerről másra válthatunk. A Windows 8-ban alapból is kétféle böngésző van, az egyik a hagyományos nézetben fut, a másik pedig modern interfésszel. Az előbbi Adobe Flash animációkat is meg tud jeleníteni, az utóbbi nem. Mindkét nézetben van privát böngészési mód, és a linkeket meg tudjuk osztani minden olyan alkalmazással, amely beépült a Windows 8 megosztási rendszerébe.
Android:
A Google és kétféle böngészőt készített az Androidhoz, de ezek közül egyételműen a Chrome a fontosabb (a másiknak még külön márkaneve sincs). A Chrome is automatikus összeköttetést biztosít az eszközeink közt, ha a böngészőt a Google-fiókunkba bejelentkezve használjuk; jelszavainkat és a megnyitott böngészőfüleket átszinkronizálhatjuk más eszközeinkre. A Chrome is nagyon hasonlít az asztali változatára.
iOS:
Mostanra egészen jól összeállt az Apple kommunikációs platformja, amely az iMessage üzenetküldőből és a Facetime videotelefonból áll, illetve ezt kiegészíti egy egyszerűen használható levelező, valamint a rendszerekbe beintegrált Facebook és a Twitter. Az egész kommunikációs rendszer nagyon áramvonalas, átlátható, de a közösségi hálózatokat azért mélyebben is be lehetne építeni.
Windows 8:
Az operációs rendszer alapkészletében van egy csevegő, amely most még csak a Messenger és a Facebook fiókokat kezeli. A napokban megjelent a Skype is, de az hiába a Microsoft tulajdona, nem épül be az üzenetkezelőbe, és a Google Talkot sem lehet bekötni. A beépített levelező épp csak arra elegendő, hogy a Microsoft kipipálhassa, ilyen is van a Windows 8-ban.
Android:
A Google kommunikációs szolgáltatásai kissé kaotikusak, mert nagyon sok köztük az átfedés. A Gmail levelezőrendszer és a Google Csevegő stabil alapot adnak, de ezek még kiegészültek a Google Voice telefonszolgáltatás és a Google+ közösségi hálózat eszközeivel. Így az Androidba plusz egy csevegő- és telefonrendszer került. Nagy hiba, hogy a Google ezeket még nem integrálta. Előfordulhat, hogy ez korábbi csevegésünket nem találjuk, mert azt sem tudjuk, hogy melyik platformon történt.
iOS:
Az iTunes a világ egyik legismertebb online tartalomboltja, amely teljesen átalakította a zenei piacot. A szoftverbolthoz hasonló, már abban az értelemben, hogy látványos, vonzó formában tálalja az albumokat, az embernek szinte viszket a tenyere, hogy rányomjon a vásárlás feliratú gombra. Legfőbb előnye persze az, hogy hazánkban is elérhető. Az iOS 6 fontos médialejátszó funkciója még az AirPlay, amivel a tableten tárolt zenéket átsugározhatjuk más, szintén AirPlay-kompatibilis lejátszókra, hangszórókra, routerekre és tévékre.
Windows 8:
Elméletileg 30 millió dal elérhető az Xbox Music szolgáltatással, amivel nemcsak egyenként vehetünk dalokat, hanem online sugárzott zenét is hallgathatunk (éppen úgy, mint a rivális Deezeren). A dolog hátulütője, hogy hazánkban egyelőre nem elérhető. A Microsoft is lehetővé teszi a zenék átsugárzását más eszközökre, ráadásul a teljesen szabványos DLNA technológia segítségével, ami számos eszközben megtalálható.
Android:
A Google Play boltban elméletileg dalokat, könyveket és filmeket is vehetünk, de ez is olyan szolgáltatás, ami hazánkban nem működik. Ennek van egy olyan funkciója, amivel feltölthetjük a saját mp3-ainkat a Google szervereire, és onnan azokat bármikor lejátszhatjuk. Az Android is támogatja a DLNA szabványt, és a Google készített egy viszonylag olcsó, Nexus Q nevű médialejátszót, amivel a táblagépről tévére vagy hangfalakra sugározhatjuk a médiafájlokat.
iOS:
Az év egyik nagy szenzációja, hogy most az Apple is saját térképszolgáltatással rendelkezik, de a kaliforniai cég nem örülhet a kritikáknak. Bár vannak a térképen forgalmi adatok, érdekes helyek, 3D épületek, és rendes navigációs szolgáltatást is kapunk, mindez közel sem olyan kiforrott, mint a Google Térkép. Főleg hogy a 3D megjelenítés nagyon pontatlan, sok a hibás adat, és még hiányoznak olyan alapvető szolgáltatások is, mint a tömegközlekedési járatinformációk.
Windows 8:
A Microsoft sem lehet büszke a térképeire. A Bing Térkép hazánkban nem túl pontos, még mindig kevés rajta az adat, így például a metrómegállókra sem tudunk rákattintani, hogy megnézzük a járatok indulását. A Microsoft egyetlen szerencséje, hogy a térképek összeállításában a Nokia segíti, akinek nagyobb tapasztalata és profibb megoldásai vannak. Tulajdonképpen csak le kellene másolni a Nokia mobiljain lévő térképet, hogy a Windows 8 egy ligában versenyezzen a riválisaival.
Android:
Nem tűnik túlzásnak az a megállapítás, hogy ami nincs rajta a Google Térképén, az valószínűleg nem is létezik. Már csak azért sem, mert a cég több millió kilométernyi utat végigfényképezett, így szó szerint minden információ elérhető a térképeken. Vannak 3D épületek, bizonyos térképrészletek lementhetők offline használatra, és elég pontos navigációs szolgáltatást kapunk, utazzunk akár autóval, busszal-villamossal, vagy a lábainkkal lépkedve.
A három amerikai óriás táblagépes platformjai nagyon különbözőek. Az Apple zárt világában minden nagyon kimért, ezért kevésbé kell számítanunk kellemetlen meglepetésekre. Mondjuk kellemeseket is csak a következő rendszerfrissítéstől várhatunk, az Apple kis lépésekben adagolja az újításokat. Megbízható, ügyes rendszer, de az alkalmazások nem egymással kapcsolatban, hanem elkülönítve működnek, és a rendszer egy kicsit régimódi.
Ennek a teljes ellentéte a Windows 8, amely nagyon modern, és a Microsoft a nyíltság mellett a maximális integrációt tűzte a zászlajára. Az alkalmazások képesek együttműködni; megoszthatnak adatokat egymással, vagy éppen a beépített keresővel. Előnye a régi felhasználói felület, hátránya, hogy az új viszont még kiforratlan.
A Google brutális fejlődési tempót diktál, és az Android ma már az egyik legjobban összerakott táblagépes operációs rendszer, amely a lehető legmodernebb szolgáltatásokat nyújtja. Eléggé rugalmas, ezért többféle méretű eszközön futtatható. Nyíltsága miatt kiválóan együttműködnek a telepített alkalmazások.