Az amerikai energiaügyi minisztériumban üzembe helyezték a Titan szuperszámítógépet, ami a várakozások szerint az első éles teszteken megdönt minden számítási rekordot, és hivatalosan is megkapja a világ legerősebb számítógépe címet. Ez jelenleg egy másik amerikai szuperszámítógép, a Sequoia birtokolja, ami a Lawrence Livermore nukleáris kutatólaborban futtat bonyolult szimulációkat. Előtte egy japán gép, a Fujitsu által épített K volt a csúcstartó.

A Titan teljesítménye a becslések szerint eléri majd a 20 petaflopsot. A flops annyit tesz, floating point operations per second, vagyis az egy másodperc alatt elvégzett lebegőpontos (tört számmal végzett) matematikai alapműveletek száma. A peta előtag a tíz tizenötödik hatványát jelenti, vagyis ezerszer egymilliószor egymilliót. A Titan tehát másodpercenként 20 billiárd (az angolszász skála szerint 20 kvadrillió) műveletet tud majd elvégezni.

Az óriási számítási teljesítményt egy 16 688, egyenként két processzort tartalmazó egységből álló hálózat produkálja, minden egységben egy 16 magos AMD Opteron 6274-es processzor és egy Nvidia Tesla K20 grafikus feldolgozó csip van. A Titan elsősorban ezeknek a grafikus processzoroknak köszönheti a sebességrekordot, pedig ezek nem is a hivatalos rendeltetésüknek megfelelő feladatot végeznek. A grafikus processzorok eredetileg az egyre számításigényesebb videojátékok igényeinek kiszolgálására születtek, de később kiderült, hogy a részletgazdag 3d-s grafika megjelenítéséhez nagyon hasonló matematikai műveletekre és speciális feldolgozási képességekre (például az utasítások párhuzamos feldolgozása) van szükség, mint a szuperszámítógépek tipikus feladatainál, komplex tudományos szimulációknál, a klímaváltozás hatásait kutató modelleknél.