Túl sokat fizetett egyik legnagyobb felvásárlásáért a HP, ezért legutóbbi negyedévükben kénytelenek voltak 8,8 milliárd dollárt veszteségként leírni. A cég tavaly októberben vette meg az Autonomy brit szoftverfejlesztő vállalatot 11,1 milliárd dollárért, emiatt áll a bál most az amúgy sem jó helyzetben lévő HP-nél.
Az Autonomy felvásárlása körül nagyon sok a homályos kérdés, a céget még a HP előző vezetése, Leo Apotheker akkori vezérigazgató vette meg. A piac már akkor is túlzottnak gondolta az árat, hiszen az Autonomynak jóval egymilliárd dollár alatt volt az éves forgalma, és kétszázmillió körüli a nyeresége. A hatalmas összeget azzal magyarázták, hogy szükség van irányváltásra, és az Autonomy felvásárlásával a szoftvervásárlásra koncentrálnak majd. Nem így lett.
A két cég most egymást vádolja, a HP csalást kiált, szerinte a brit cég eltitkolta valós helyzetét. Meg Whitman, a HP vezérigazgatója szerint az Autonomy egyes dolgozói megtévesztették őket, sokkal jobbnak tüntették fel a cég anyagi helyzetét, bevételeit és jövőbeli kilátásait. A HP ennek a számlájára ír a 8,8 milliárdos veszteségéből ötmilliárdot, a többit a cég részvényeinek a zuhanása okozta. A HP értesítette az amerikai és brit hatóságokat, a tőzsdefelügyeletet és az FBI-t.
A HP több pontban vádolja az Autonomy vezetését. Egyrészt szerintük a cég alacsony árréssel adott el hardvereket, néhánynál még veszteségesek is voltak – később pedig ezeket a számokat meghamisították, a veszteséges hardverüzletet nyereséges szoftverüzletté változtatták papíron. A HP szerint az is értékesebbé tette a céget, hogy azt állították, nem végfelhasználóknak, hanem viszonteladóknak adják el szoftvereiket. A harmadik nagy vád az, hogy a hosszú távú előfizetéseket egyszeri bevételként is lekönyvelték, így javítva pénzügyi helyzetükön.
Az Autonomy persze védekezik, Mike Lynch korábbi vezérigazgató minden vádat visszautasít. A Reutersnek kiadott közleményében kijelentette, hogy KPMG, Barclays és Perella Weinberg is átvizsgálta a céget még az akvizíció előtt, ráadásul a HP menedzsmentje is szorosan együttműködött az Autonomyval az utolsó egy évben, így tisztában voltak az ottani folyamatokkal.
Mike Lynch a felvásárlásról és a HP-nál töltött időről még annyit mondott, hogy más volt az elképzelése a HP előző vezetésének (Leo Apothekernek) és más a mostani menedzsmentnek. Az előző sokkal nagyobb szabadságot adott az új alkalmazottaknak, Meg Whitman színre lépésével azonban más divíziók erősödtek meg, és az Autonomy munkatársai nem tudták úgy végezni munkájukat, ahogy korábban. Emiatt a cég dolgozóinak több mint a fele felmondott. Az Autonomy szerint Whitman rosszul vezette a céget, emiatt nem jöttek be a számításaik.
A korábbi vezetés a szoftvervonalat erősítette volna, ennek érdekében vásárolta fel a brit céget, az új vezetés azonban visszatért a hardverek fejlesztéséhez és emiatt nem használta ki az Autonomy lehetőségeit, legalábbis Lynch helyzetértékelése szerint.
Évek telhetnek el, mire kiderül az igazság, mert valószínűleg ez csak a jéghegy csúcsa. Ráadásul a HP nem csak emiatt van bajban, már augusztusban 8,9 milliárdos volt az előző negyedéves veszteségük. Ekkor a 2008-ban felvásárolt Electronic Data Systems nyolcmilliárd dolláros értékcsökkenésévek bevezetésével magyarázták a helyzetet. A veszteséget növelték a 27 ezer alkalmazott korábbi elbocsátásával együtt járó leépítési költségek is.
Emellett folyamatosan csökken a cég forgalma, a kulcsfontosságú üzletágaiban is állandó a visszaesés. A nagyvállalati hardverekkel foglalkozó üzletágában kilencszázalékos volt a bevételcsökkenés, a szolgáltatási részlegben hatszázalékos. A nyomtatási és képalkotási részlegnél 5 százalékkal, összesen hatmilliárd dollárral csökkent a bevétel. Legjobban számítógépes üzletág bevétele csökkent, 14 százalékos volt az esés.
Ezt az évek óta tartó tendenciát próbálták megállítani azzal, hogy egy éve leváltották Leo Apotheker akkori vezérigazgatót, és kinevezték Meg Whitmant. Ő is csak fájdalmas megújulási folyamatot tudott ígérni, de egyelőre úgy tűnik, a HP-nek még a túléléséért is meg kell küzdenie.