Az online tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó Zooniverse oldal elindította Snapshot Serengeti nevű projektjét, melynek célja a mozgásérzékelős kamerákkal felvett állatok azonosítása. Egy-egy állatról három felvétel készül, ez alapján segíthetnek az internetezők azonosítani őket. A felvételek nem mindig tökéletesek, van, hogy csak fűcsomókat lenget a szél a képeken. Ekkor persze megadhatjuk, hogy nincs rajta állat.

Akiknek nem ugrik be elsőre, milyen fajról is lehet szó, azoknak sem kell szomorkodniuk: az oldalon több tulajdonság alapján lehet szűrni: az első, próbakép próbaképp végigvezet a lehetőségeken. Az állat mintázatának, színének, szarvformájának és farkhosszának és méretének megadása után nem is maradt más választásunk, mint a bivaly.

Ezután még meg kell adnunk, hogy éppen mi történik a képen, a bivaly sétál-e vagy eszik, valamint azt is, hogy hányan vannak, esetleg fiatal példány akad-e a közelben. Ezt a megoldást crowdsourcingnak hívják, a lényege pedig, hogy a tömegek összeadott erőforrása jó eredményekre vezethet. Valószínűleg ugyanazt a képet több felhasználónak is megmutatják, így statisztikai alapon szépen kiszűrhetőek a tévedések vagy a szándékos rongálások. Nem ez az első ilyen tudományos projekt, a NASA egész gyakran él vele, a leghíresebb hasonló, közösségi feldolgozás a rádiójeleket feldolgozó SETI@Home projekt volt (bár ebben inkább csak a számítógép erőforrásaira volt szükség, nem a felhasználó szemfülességére), legutóbb pedig a következő Mars-misszó célját keresték ilyen módszerrel.