Az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában megjelent, Veszelszki Ágnes által szerkesztett Netszótár arra vállalkozott, hogy összegyűjtse azokat az új szavakat, kifejezéseket, amelyek a világhálónak köszönhetően épülnek be a mindennapi kommunikációba. Elvégre ki ne tudná ma már, mi az a lájkolás? Talán azok, akik még szótárt vesznek.
„Miért kellene valakinek egy papíralapú netszótár?” – tette fel a logikus kérdést kollégám. A válasz valószínűleg abban rejlik, hogy az idősebb korosztályokból sokan nem használnak számítógépet, legalábbis nem olyan szinten, mint a fiatalabbak. A könyv hasznos lehet a nagyiknak, akik nem értik, mit csinál az unoka, amikor a Wowban lootol, az értetlenségre pedig arcpálmával válaszol. Persze, az lesz az igazán epic, amikor a nagymama imördszönszifészen csekkol be a konyhába.
A szótárban több mint kétezer szócikk található. Az anyagot kétéves munkával az ELTE BTK Kommunikáció: internet és média műhelyének tagjai gyűjtötték össze. A szótárban minden szócikkhez magyarázat és példamondat is tartozik, a kiejtést pedig szögletes zárójelben olvashatjuk – nem a halandók által nehezen értelmezhető nemzetközi fonetikai ábécével, hanem egyszerűen kiejtés szerint írva. A szótárban rengeteg rövidítés magyarázata is megtalálható, a leggyakoribbak feloldása a szótár végén külön helyet kapott.
Az MTA Nyelvtudományi intézetének köszönhetően azt már tudjuk, hogy a túléléshez mindenképpen szükséges, hogy a magyar nyelv az interneten is minél használhatóbb legyen, de a kérdésnek van egy másik oldala is: hogyan változik a nyelvünk a digitális korszakban, milyen új szavak, szabályok keletkeznek?
A szótár szócikkek egyszerű felsorolásán kívül az első előfordulási helyeiknek megpróbálja megmagyarázni, legalábbis kategorizálni a neten található furcsa jelenségeket is. Jó tudni, hogy a már teljesen elterjedt jó8 formulában a 8-nak van külön neve, ez úgynevezett morféma értékű írásjel, vagy hogy a digitális média nyelvhasználati módja a digilektus, a LOL pedig egy netspecifikus akronima.
A Netszótárban szinte alig akadt olyan általunk is ismert kifejezés, amit ne találtunk volna meg. Voltak viszont olyanok, amelyek számunkra is ismeretlenek voltak. A munka igen alapos: az első szócikk, a @ mindjárt három jelentést is elkülönít: az emailcímekben az elválasztó szerep alap, de megtudjuk azt is, hogy fórumban, blogban az adott felhasználót címezhetjük vele (így működik a blog.hu is), harmadik jelentése pedig talán a legfurcsább, az angol kiejtésnek megfelelően helyettesítődik be a mondatokba: „@tél már ma ebéd@?” Ezt a használatot én még soha nem láttam, de talán ez is inkább a szótár alaposságát támasztja alá.
Voltak olyan kifejezések, amelyeket talán még senki nem hallott, annyira ritkán és kevesen használják őket. A pusztawifi (lassú vezeték nélküli internetkapcsolat) kifejezésre például a Google egyetlen találatot adott, az is a szótárhoz kapcsolódott – persze élőszóban ettől még használhatják. A szleng mellett a szótár a leggyakrabban használt szakszavakat is felsorolja, bár a DHCP-t nem feltétlenül kell tudnia mindenkinek, a kepcsa (captcha) például már jól jöhet.
A szótár jó arra is, hogy a szülők újra megértsék saját gyerekeik írásait. A szócikkeken jól látható az a folyamat, hogy az idegen szavak gyakran kiejtés szerint honosodnak meg: az Index tech rovatnál is találunk példát erre, a usert például következetesen júzernek írjuk, a hardver és a szoftver pedig már az akadémiai szótárban is így szerepel.
Ennek a folyamtnak újabb rétege, hogy megjelentek tükörfordítással lefordított szavak (Facebook – arckönyv, facepalm – arcpálma, YouTube - tecső), hibridek, ahol az eredeti kiejtést használjuk fel: (pl. becécéz), és eredetileg is magyar, mégis kiejtés szerint írt változatok, mint például az eccer, aggyál, aszittem. Persze akadnak fájdalmas és erőltetettnek tűnő szavak is, mint a köxee xépen, a buleee vagy a luwcsi (a love szóból). De ilyenkor gondoljunk arra, hogy cejetés van.
Gamer gyerekkel megáldott anyukáknak is jól jöhet a szótár. Most már legalább tudni fogják, mit csinál a gyerek, amikor ebéd helyett még gyorsan berássol. A könyvben olyan, csak hardcore gamerek által használt szavak is helyet kaptak, mint genk, a lowlandlama vagy a kazuár gamer. Utóbbi különlegessége, hogy az Index tech rovatának jelenlegi szerzői honosították meg.
A végén pedig akpként (akp: ritkán használt betűszó, jelentése: alacsony költségvetésű poén) következzen néhány, általunk érdekesnek tartott szómagyarázat.
SZM Cseten használt rövidítés. Azt jelzi, hogy a felhasználó nem tud azonnal reagálni, mert éppen elfoglalt, de rövidesen visszajön. Az "eszem" igealakból, vagy a "sz*rni mentem" kifejezésből származik. Hosszabb időtartamot jelöl, mint a pill.
Csikló Számítógépes eszköz megnevezése. Hordozható számítógépek egeret helyettesítő kurzormozgató eszköze, miniatűr botkormány. Becenevét egyrészt a formai hasonlóság, másrészt a működése miatt kapta: a pontos kurzormozgatáshoz az ujjbegyek jól koordinált, apró, finom mozdulatai, érintései szükségesek
Emördzsönszifész A Facebook közösségi oldal mobilra optimalizált, korlátozott változata. Az angol "emergency face", "sűrgősségi facebook" kiejtés szerint írt formája.
Nepok Internetezéssel töltött napok. Olyan rövidebb, de napokig tartó időszak, amikor valaki csak a számítógépet használja anélkül, hogy kilépne a lakásból. A net és a napok szavakból szóösszerántással jött létre.
A példányért téháiksz az ELTE Eötvös Kiadónak, láwoljuk őket.