A Google elnöke, Eric Schmidt Észak-Koreába készül utazni valamikor jövő hét elején. Az elemzők szerint ez Kim Dzsongun azon törekvéseinek része, hogy teljesen elzárt országát közelebb hozza a digitális világhoz.
Schmidt hivatalosan semmilyen konkrét üzleti céllal nem utazik északra, jelenléte egyszerűen az ország vágyát jelképezi: olyan emberek technológiai igényeit, akik teljesen el vannak vágva az internettől. Schmidt korábban többször is elmondta, hogy az internet képes lehet elmozdítani a hatalomból embereket.
Schmidt két másik emberrel utazik majd, akik az sokat tettek az észak-koreai kapcsolatok kiépítésért. Az egyikük Bill Richardson, a korábbi új-mexikói kormányzó, aki ENSZ-nagykövetként dolgozott Clinton alatt. A másik fontos ember Tony Namkung, aki Richardson tanácsadójaként dolgozott, és az elmúlt negyven évben 25-ször járt az országban.
„Az elmúlt években a Google több, nem kormányzati észak-koreai céggel is találkozott” – kommentálta a hírt David Kang University of Southern California kelet-ázsiai részlegének igazgatója a Christian Science Monitornak.
Amikor legutóbb magas rangú amerikai látogatta meg Észak-Koreát, ahogy 2009-ben Clinton tette, elengedtek egy amerikai foglyot. Sokan arra számítanak, hogy Schmidt látogatásának is lesz hasonló hozadéka, és kiszabadulhat egy oregoni emberi jogi aktivista, Kenneth Bae, aki szabályos turistaként ment az országba, mégis lecsukták.
A Google-vezér látogatása azért is érdekes, mert az országban tiltott a Google, csak a legmagasabb állami beosztásokban dolgozók használhatják, összesen nagyjából négyezren. A CSM-nak nyilatkozó szakértők szerint a lépés nyitás lehet az emberi jogok szélesebb biztosítása felé, amiben benne van az információk szabad hozzáférhetőségéhez való jog is.
Úgy tudni, Kim Dzsongun kulcsszerepet játszott abban, hogy apja pár évvel ezelőtt végül beengedte a mobiltelefonokat az országba. Mára több mint egymillió észak-koreai használja a mobilszolgáltatást, amelyet az egyiptomi Orascom épített fel. A szakértők közül többen úgy vélik, hogy hasonló lépés jöhet az internettel, ennek jele a Google-vezér látogatása. Hivatalosan persze csak privát, humanitárius látogatásnak nevezik az egészet.
A Google óriáscégként nem most először kerül kapcsolatba diktatúrákkal. Kínában például macska-egér harcot folytat: a Google régebben engedett a kormány nyomásának, és ezért zárt be szolgáltatásokat. Mostanra ilyet csak piaci alapon tesznek, és bár odamondogatnak egymásnak, valós fejlemények nem nagyon vannak, azon kívül, hogy a keresőcég megtagadja a kínai kormány diktatúráját szolgáló kérések teljesítését, valamint állandóan monitorozza, hogy mely szolgáltatásokat blokkolja esetlegesen a kommunista diktatúra.