Minden korábban látott vízlepergető felület hatékonyságát lepipálja az az új anyag, amit a Michigani Egyetem kutatócsoportja mutatott be a szerdán. A korábbi fejlesztések mindegyikénél volt ugyanis egy határ, amin túl az anyag már nem volt működőképes: a legtöbbjük a sima vízzel simán elbánt, azonban más folyékony anyagok, például savak vagy olajok esetén már megadta magát. A michigani szakemberek új felülete azonban valóban nem csupán hidro-, de valóban omnifóbikus, mert a rákerülő folyadék felületi feszültségétől, illetve szerves vagy szervetlen mivoltától függetlenül azonnal lepereg róla.

A megoldás lényege, hogy a folyadékcseppeknek legfeljebb öt százaléka érintkezik a speciális rácsszerkezetű, milliárdnyi légbuborékra emlékeztető, alumíniumalapú bevonat felületével, a maradék csak levegővel találkozik. Így ahelyett, hogy a cseppek valamennyire is megtapadnának, inkább szó szerint lepattannak a bevont felületről. A korábbi megoldásoknál a folyadék ugyan nem hatolt át a felületeken, de egy kis részük mindig ott maradt, ahová a cseppek estek. A michiganiek megoldásán azonban a folyadéknak egy kis része sem tapad meg.

Anish Tuteja, a fejlesztést bemutató csoport tagja szerint mivel a felület az olajakat, savakat, és egyéb, például biológiai veszélyt jelentő folyadékot is lepergeti magáról, az elsődleges felhasználási terület a katonák, űrhajósok, illetve katasztrófavédelmi szakemberek vegyvédelme lehet. Szintén adja magát a hajózás, hiszen a vízi járművek fogyasztása nagyban csökkenne, ha a közegellenállást mérséklő bevonatot kapnának. A szakember szerint azonban a hétköznapokban is összefuthatunk a jövőben a felületkezelési megoldással, például az érintőképernyők ujjlenyomat-mentesítése is megoldható lenne vele.