Mostanában Hoffman Rózsáéknak köszönhetően sokat foglalkoztunk a nyelvtanulással. Kiderült, hogy a nyelveket nem lehet erősként vagy gyengeként beskatulyázni, de megtudtuk azt is, miért fontos a korai nyelvtanulás. Mi a helyzet az önszorgalommal? Nem régóta publikus egy minden eddiginél innovatívabb, nyelvtanulást segítő webalkalmazás, a Duolingo. Kipróbáltuk, és függők lettünk.
Luis von Ahn, a Captcha egyik fejlesztője, a könyvek digitalizálását is segítő reCapzcha kitalálója gondolt egy újabb merészet, és egy egyetemi projekt keretein belül, több kollégájával kifejlesztette a Duolingo nevű, online nyelvtanulásra való webalkalmazást. A rendszer játékos lehetőséget nyújt a nyelvtanulásra, egyelőre öt nyelven, angol alappal. Annyi biztos, hogy 2011-es elindulása és 2012 végi nyilvánossá válása óta folyamatosan bővítik az elérhető nyelveket, de arról nincs közelebbi információ, hogy a magyar mikor lesz elérhető.
Tapasztalataim alapján a spanyol elsajátítása már egy gyenge középfokú angolnyelv-tudással is bátran elkezdhető, ráadásul így mindkét nyelv gyakorlására jó a program. A barátaim is hasonló élményekről számoltak be, a kezdőszintnél egyáltalán nem zavaró, hogy nem magyar a tanulás alapja, túl magasra viszont még egyikünk sem jutott. Még sosem tanultam angolul másik nyelvet, de ez így nagyon érdekes, van amit a magyar miatt, van, amit az angol miatt könnyebb megjegyezni.
A tananyag leckékbe rendezett, fejlődésünket pedig egy interaktív ábrán követhetjük. A leckék teljesítésével készségpontokat gyűjthetünk. A legjobb az egészben, hogy a program összeköthető a Facebookkal, így láthatjuk azt is, barátaink hogy haladnak a pontgyűjtéssel. Annál pedig kevés jobb motiváció van, mint hogy leelőznek minket.
A leckék egy téma alapszavai és néhány nyelvtani kérdés köré szerveződnek. Van szótár funkció is, ahol láthatjuk az eddig megtanult szavakat, sőt azt is, hogy az eddigi teljesítményünk alapján melyiket mennyire tudjuk. Ugyanitt lehetőség van a legnehezebben menő szavak gyakorlására is.
Egy készséget akkor sajátítunk el, ha az összes, hozzá kapcsolódó leckét megcsináljuk. Ilyenkor még marad lehetőségünk tovább mélyíteni tudásunkat, de ez már nem előfeltétele annak, hogy továbblépjünk a következő készségre. Leckénként nagyjából 13 pont szerezhető, a feladatok megoldásának mindenki három szívecskével indul neki, ami három életet jelent. Ha hibázunk, egynek annyi, akárcsak sok számítógépes játékban.
A webalkalmazás az elején még egész engedékeny, elgépeléseket, a nyelvre jellemző speciális karakterek hiányát nem számítja hibapontnak, csak szól a tanulónak, hogy figyelni kellene. Ha viszont tényleg rontunk, a hibához hasonló feladatot ad, csak más kontextusban vagy éppen más szóval, hogy tényleg megjegyezzük végre.
A feladatok nem túl változatosak, de ettől még nem unalmasak. Az egyik oldalon az idegen nyelvű mondatot láthatjuk, melyet egész kellemes, de még mindig kissé robotos hangon felolvasnak, nekünk pedig meg kell adnunk a helyes fordítást. Ugyanez létezik a másik irányba is – az elején talán ez a legnehezebb, valamint az a típus, ahol a hallás után kell leírnunk az idegen nyelvű mondatot. Van még olyan feladat is, ahol választani kell a helyes megoldások között. Ezek általában kombinálják az új szavakat és a lecke legfontosabb nyelvtani tételeit. Akinek van mikrofonja, olyan feladatot is kaphat, amellyel a kiejtést gyakorolhatja.
Ahogy egyre feljebb jutunk, egyre kevesebb segítséget kapunk: az elején még mindig a szó fölé húzott kurzorral láthatjuk a legjobb, ráadásul kontextustól függő fordítást. Később erre már akár perceket is kell várni. Elképzelhető az is, hogy ez hiba a programban. Itt nincs időkorlát, az alapleckék elsajátítása után gyakorolhatunk stopperre is, ekkor pont már csak az időben és helyesen megadott szavakért jár.
Mitől több ez a program, mint az eddigi kismillió hasonló? Elcsépelt marketinges bullshitnek hangzik, de tényleg így van: huszonéves fejjel is azt tudom rá mondani, hogy játék vele a tanulás, ráadásul rendkívül motiváló. És nem csak én gondolom így.
„Én teljesen a nulláról kezdtem el a spanyolt (na jó, egy tejeskávét megtanultam kérni, amikor Barcelonában jártam), most a 4. szinten vagyok, amire pár nap alatt sikerült eljutnom. A motivációm nem volt nemes, egyszerűen le akartam győzni az egyik ismerősömet, akivel nagyjából egyszerre kezdtünk neki a spanyolnak” – mondta Anna, egyik leglelkesebb ellenfelem a Duolingóban. Ha ez nem lenne elég, a rendszer a magamfajta lustább egyéneknek is nyújt megoldást: naponta, egy előre beállított időpontban értesítést kapunk arról, hogy ideje volna egy kicsit gyakorolni.
Élményeinket a Duolingo hatásosságát vizsgáló tanulmány is alátámasztja. Bár ez a fejlesztő cég megrendelésére készült, elvileg az adatok elemzése elvileg tőlük függetlenül történt. Ezt alátámasztja az is, hogy ugyanazok készítették, akik korábban a Rosetta Stone nevű, szintén online nyelvtanulást biztosító honlapot vizsgálták.
A tanulmány válaszadói közül 95,5 százalék egyetértett abban, hogy a Duolingót nagyon könnyű használni, 87 százalékuk élvezte a tanulást, 78,8 százalékuk pedig elégedett volt az eredménnyel. Ezek azért szép számok, még akkor is, ha a tanulmányból kiszórták azokat, akik nem vitték végig (két hónap alatt teljesen inaktívak voltak).
A program legnagyobb hátránya számunkra, hogy egyelőre nincs magyarul, viszont azért ezen kívül is akadnak apró negatívumok. Minden feladathoz tartozik egy fórum, ha problémás esetek vannak, a felhasználók – sokszor anyanyelvűek – hamar rendet tesznek. Ez nagyon hasznos funkció, gyakorlatilag ezen a szinten helyettesíti a tanárt. Csak párszor jött elő, de kétségkívül létező hiba, hogy a rendszer néha nem a megfelelő fórumot jeleníti meg a kérdéseknél. Olyanba is belefutottam, hogy az alkalmazás nem a (szerintem) jó megoldást fogadta el helyesként. Az is előfordult, hogy a lefordítandó szó angolul jelent meg spanyol helyett. Vannak tehát még javítanivaló pontok a programban.
A leckéken kívül létezik egy másik funkció, a real word translation (valós fordítás), amely nehezen értelmezhető. Kezdő szinten egyszerűen használhatatlan – bár elvileg ez is súlyozva van nehézség szerint –, az ember olyan mondatokkal, szószerkezetekkel és szavakkal találkozik, amiket egyszerűen nem tud lefordítani. Ez pedig elveszi a buzgó tanulók kedvét is.
A készítők persze nem véletlenül erőltetik. A nyelvtanulás mellett a Duolingo crowdsourcing alapokon nyugvó fordítóként is működik. Igényelni kell feltöltő jogosultságot, ezzel már bármilyen dokumentumot fel lehet vinni a rendszerbe, a felhasználók lefordítják, majd szavaznak a legjobb fordításokra. A cél pedig a világuralom, a web teljes lefordítása. Szép tervek, de bármennyire is tetszik a szoftver, ezzel kapcsolatban már erős kétségeim vannak.
Az említett kutatás eredményei alapján a nulláról induló tanulóknak 26-49, átlagosan 34 órára van szükségük, hogy elsajátítsák az első főiskolai félévnek megfelelő mélységű tananyagot. Mivel a főiskolákon általában ennél jóval többre van szükség, a Duolingo hatékonynak tűnik. Nekem is rögtön beugrott, de a tanulmány is megállapítja hiányosságként, hogy az oldal nem számolja, mennyi időt töltöttem spanyoltanulással, pedig ez eléggé érdekelne, és némi összehasonlítási alapot is adna.
A nagy kérdés persze az, hosszú távon mennyire működhet egy ilyen megoldás. Velem együtt többen arról számoltak be, hogy a spanyol mondatok könnyedén mennek, viszont visszafele már jóval nehezebb a dolog. Az is igaz viszont, hogy pár hét kihagyás után bőven nem nulláról kellett kezdenem, egy ideig gyakrabban vettem igénybe a segítségeket, de hamar belelendültem újra.
Többhetes használat után úgy gondolom, a Duolingo nem helyettesítheti a nyelvtanárt, arra viszont tökéletes, hogy meghozza a kedvet egy új nyelvhez vagy magához a nyelvtanuláshoz. Talán tanár mellett is nagyon sokat hozzá tud tenni az élményhez, ha a konkrét tananyag elsajátításához nem is, hiszen a szintek, szókészletek teljesen máshogy alakulhatnak. Önmagában tehát nem elég, de ezt kár is elvárni tőle.