Évtizedeken át a Microsoft zsebelte be legtöbb profitot, miközben a hardvergyártóknak alig jutott valami, és egyre rosszabb a helyzetük a táblagépek váratlan népszerűsége miatt. Éppen emiatt a Microsoftnak is érdeke volt kölcsönadni kétmilliárd dollárt az egyik legnagyobb partnerének, mert ha nincs pc, akkor nincs mire telepíteni a Windowst.
Még ki sem hűlt a Dell privatizálásáról szóló hír, de az iparágban már arról pletykálnak, hogy a Microsoft kétmilliárd dolláros kölcsöne nagyon szoros mentőmellény, és egymáshoz köti majd a két céget. Pontosan úgy, mint amikor a Google megvette a Motorolát, hogy a saját elképzelése szerint tudja egymáshoz illeszteni a szoftvert és a hardvert, és a felhasználói élmény minden elemét befolyásolni tudja. Végül is a Dell elsőként állt elő egy 5 hüvelykes okostelefon-táblagép hibriddel, ami megbukott ugyan, de azt mutatja, hogy vannak a cégnek ötletei. Azokra pedig nagy szükség lesz, hogy a kritikákkal fogadott Windows 8-at a következő években sikerre vigyék.
A részvényesek 24,4 milliárd dollár értékű kivásárlása egyfajta elismerése annak, hogy az alapító-főrészvényes-vezérigazgató Michael Dell nem tudta gatyába rázni a céget, jelentősen megnövelni annak forgalmát és nyereségét – legalábbis nem a Wall Street felügyelet alatt. Ugyanakkor a mostani lépés még nagyobb felelősséget ad Michael Dellnek, hiszen ezentúl nem kell majd negyedévente beszámolni a tőzsdének, és a döntéseket nem befolyásolják más részvényesek.
Dellnek most 16 százalékos részesedése van a cégében, ami körülbelül 3,7 milliárd dollárt ér, és a tulajdonában lévő befektetőcégén keresztül 700 millió dollárért vesz még részvényeket. A Silver Lake Partners befektetőtársaság több mint 1 milliárddal száll be, a Microsoft 2 milliárdos kölcsönt folyósít, és négy bank szervezi le a részvények felvásárlására szánt további 15 milliárdos keretet.
Majdnem harminc éve, egy kollégiumi szobában kezdödött a Dell története, ahol Michael Dell maga szerelt össze IBM-kompatibilis gépeket. Egy évvel később már előállt az első saját tervezésű gépével. A pc-korszak csúcsán a Dell piaci értéke meghaladta az százmilliárd dollárt, és a társaság még hat évvel ezelőtt is a világ vezető pc-gyártója volt, 16,6 százalékos részesedéssel. Ma már csak harmadik helyezett a HP és a Lenovo mögött, 10,7 százalékos piacrésszel, ami egyre csak csökken.
Iparág szakértői szerint ez lesz az eddig legnagyobb próbatétele a 47 éves és 16 milliárd dolláros összvagyonnal rendelkező üzletembernek, aki 2007-ben vette vissza a társaság vezérigazgatói posztját. Az ő ötlete volt, hogy lépjenek be a vállalati szerverek piacára, mert szükség volt valamire, ami nyereségesebb a pc-nél. A stratégiai irányváltás azonban több milliárd dolláros felvásárlásokkal járt, vettek többek között tárolórendszerekkel is biztonsági szoftverekkel foglalkozó cégeket is, és a nyereség most már ebben a szektorban is egy számjegyű, alig valamivel több, mint amit a pc-ken lehet keresni.
Igazán nagy pénzeket az Androidot és iOS-t futtató mobilokkal és táblagépekkel lehet szakítani, és a Dell képtelen volt betörni ezekre a területekre. De még a mobil eszközöket jól kiegészítő szerverpiacon is nagy kihívást jelent, hogy a legnagyobb potenciális megrendelők – a Google és a Facebook – hülyék lennének mástól gépeket rendelni, amikor azokat maguknak is összerakhatják.
A Dell várhatóan egyre nagyobb figyelmet szentel majd a kis- és középvállalatoknak szánt szervereknek, de a Microsoft kétmiliárdos kölcsöne egyfajta garanciának tekinthető arra is, hogy nem vonul ki teljesen a pc-üzletből. Legfeljebb annak a kisebb nyereséget hozó részeiből száll ki, például a lakosságnak szánt gépek gyártásából. Arról is megjelentek már találgatások, hogy a Dell a kölcsönnel egyúttal azt is elfogadta, nem próbálkozik Linuxot, Chrome OS-t vagy Androidot telepíteni a gépeire, csakis a Windowst támogatja.
Egyes elemzők szerint a Dell kivásárlása csak egy új korszak kezdete, és a közeljövőben lesznek még hasonló események. A pc-s iparágat megölő táblagépek elől senki sem menekülhet.