Rég nem volt olyan izgalmas éve a videojátékok világának, mint amilyennek 2013 ígérkezik. A Sony pár nap múlva megmutatja a Playstation 4-et, a Microsoft sem fog sokat várni a következő generációs Xbox premierjével, és ebbe az egészbe dobta be január elején az eddig grafikus csipek gyártójaként ismert Nvidia a Shield játékkonzolt. Ráadásul a tavaly forradalmiként ünnepelt Ouya konzolnak is illene lassan elkészülnie. És ebben a felfokozott hangulatban a játékosok fantáziáját mégis egy olyan doboz izgatja legjobban, amiről senki nem tudja, mi lesz benne, mennyibe fog kerülni és mit fog tudni, csak azt, hogy a neve Steambox, a Half-Life és Counter-Strike játékokkal elhíresült, a Steam játékbolttal milliárdokat kaszáló Valve készíti, és valahol félúton lesz egy pécé és egy konzol között.
A CES szórakoztató elektronikai kiállítás egyik legforgalmasabb pontja a Valve standja volt, pontosabban az a kis tárgyalóterem, amit a cég bérelt, és ahol zárt ajtók mögött zajlottak egész nap rejtélyes találkozók és tárgyalások. Azért próbált mindenki ide bejutni, vagy legalább bepillantani, hogy megnézhesse a titokzatos Steambox játékkonzolt, amit a cég már hónapok óta lebegtetett a sajtóban. Aztán a cégvezér Gabe Newell megkönyörült a népen, és elmondta, hogy nincs itt semmi látnivaló, a Steambox különben sem olyan értelemben játékkonzol, mint egy Playstation, amit rádugunk a tévére, és játszunk, hanem sokkal több annál. Na de akkor mi is?
A Steambox valójában egy pécé egy dizájnos dobozban, Linux fut rajta (de lehet Windowst is telepíteni rá), a hardvere pedig nem egy fix valami, hanem attól függ, hogy a gyártója mit tesz bele. Ezt valahogy úgy kell elképzelni, mint az Androidot az okostelefonoknál, boldog-boldogtalan gyárthat androidos telefont, az egyik erősebb, a másik gyengébb de olcsóbb, a harmadikban ilyen extra van, a negyedikben olyan – viszont nagyjából mindegyik ugyanúgy működik, és ugyanazok az alkalmazások futnak rajtuk, amiket mint a Google Playről szerezhetünk be. Az Android nyílt platform, és ezzel tarolta le pár év alatt a meghódíthatatlannak tartott okostelefonos piacot.
A Valve is valami ilyesmit próbál eljátszani videojátékokkal, a Steam online bolt 50 millió felhasználójára építve (összehasonlításképpen: az Xbox Live alig van 40 millió felett). A Windowsnál szigorúbban szabályozott, de a hagyományos játékkonzoloknál sokkal nyíltabb rendszerrel, ami egyesíti a pécék rugalmasságát a konzolok kényelmes kezelésével – ennek előszele volt tavaly nyáron a Steamen a Big Picture mód bevezetése, amivel a pécés játékokat a tévén, kontrollerrel irányítva játszhatjuk, az ikonos-ablakos, egeres-billentyűzetes helyett egy új, konzolszerű, letisztult, kényelmes kezelőfelület mögött.
A Steambox lesz az, ami emögé hardvert ad, egy kicsi, de bivalyerős pécét. Ami ellenőrzött, a Valve által meghatározott specifikációk mentén épült, amihez 50 millió játékos pécéjét vizsgálják évek óta tapasztalatszerzésnek. Így a Steamboxon minden garantáltan futni fog, akárcsak egy konzolon, és nem kell tippelgetnünk, hogy vajon menni fog-e, nem lesz-e lassú, mint pécén általában.
Ez már eddig is jól hangzik, és csak most jönnek az elejtett megjegyzésekből, célzásokból összeálló részletek a képben. Gabe Newell Valve-nagyvezér például a Verge-nek azt mondta, úgy tervezi a dolgot, hogy három Steambox-kategória lesz, a jó, a jobb, és a legjobb játékélményt nyújtó, és az a cél, hogy a legalsó kategória 99 dollárba fog kerülni, de azt is el tudja képzelni hogy ingyen(!) legyen.
Vagy ott van Michael Abrash programozó (korábban az Intelnél csiptervező, majd a Quake grafikus motorjának egyik alkotója) blogposztja, amiben arról ír, hogy a Google Glasshoz hasonló, ruhaként hordható perifériával kísérletezik éppen. Vagy az az álláshirdetés, amit úgy vezettek fel, hogy „unjuk már, hogy a számítógépes hardverek területén nincs semmi új, szóval most belevágunk”. Mibe? Senki nem tudja a cég kapuin kívül. Newell meg egy másik interjúban arról beszél, a Kinect, a Wii, és a mozgásérzékelős játékirányítás kifújt, a jövő a biometrikus adatoké, vérnyomás, pulzus, a játékos tekintetének követése. Esetleg a virtuális valóság.
És persze a CES-en bemutatkozott sokképernyős-streamelős trendből sem akar kimaradni a cég: a Steambox bármilyen tartalmat bármilyen eszközre ki tud küldeni vezeték nélkül, aminek képernyője van, legyen az tévé, monitor, tablet vagy okostelefon. Sőt, elvileg egyszerre akár többre is, egy 300 dolláros, „better” besorolású gép például az ígéretek szerint meg tudja azt csinálni, hogy egyszerre futtat egy játékot és küldi ki annak a képét az egyik tévére, közben egy másikra YouTube-videót streamel, egy harmadikon meg nyit egy böngészőablakot netezéshez. Newell konkrétan nyolc játékot egyszerre futtató szerverként beszélt egy interjúban a Steamboxról – gyanús, hogy ehhez irreálisan sok lóerő kéne, de gyanús az is, hogy az Nvidiával dolgozik a cég közösen már jó ideje, az Nvidia meg nemrég jelentette be a Grid nevű szolgáltatást, amivel távoli szerverek számítási kapacitásával segíti ki a gyengébb gépek tulajdonosait.
A Linux persze egy érzékeny pont lehet az egész rendszerben, hiszen Linuxra a legritkább esetben írják meg a játékaikat a fejlesztők – a Valve-nak viszont nagyon nem jönne jól, ha a Windowshoz lenne kötve a gépe, azzal a Microsofthoz, ami az Xbbox miatt a Steambox közvetlen konkurenciája. Egy nyílt forráskódú Windows-kompatibilitási alkalmazás jöhet szóba esetleg a probléma megoldására, mint például a Wine.
Miközben a Microsoft és a Sony egymással versengve próbálja a játékkonzolokat otthoni szórakoztató központtá változtatni, a Steambox egyetlen lépéssel elébük vág: mivel a gép egy szigorúan konzolos formára szabott pécé, a kényelmes kezelés mellett azért megtartotta minden pécés vonását is, vagyis az ember csak felmegy vele a netre, és ott azt használ, amit akar. Míg a konzolgyártóknak vért kell izzadni, míg tető alá hoznak egy megegyezést mondjuk a Netflixszel, hogy a videotéka elérhető legyen a gépükről, a Steamboxon alapállapot hogy elérhető, hiszen, pécé: indít az ember egy böngészőt, beírja, hogy netflix.com, és már megy is.
Valve a jelek szerint több fronton támad a szórakoztatóiparban, a DICE játékfejlesztői konferencián maga JJ Abrams, a Lost kitalálója, a legutóbbi Star Trek filmek, és a következő generációs Star Wars trilógia első darabjának rendezője jelentette be, hogy nagyon szívesen forgatna filmet a Half-Life-ból. A tárgyalások még korai fázisban vannak, jelenleg forgatókönyvírót keres a projekt.
Az Xbox vagy a Playstation játékválasztéka mellett nehéz labdába rúgni? Ott vannak exkluzív címnek a Valve saját játékai, egy új Half-Life, Counter-Strike vagy Portal epizód pedig simán van olyan húzócím, mint bármi a videojátékok világában. Plusz ott a végtelen mennyiségű ingyenes webes játék elérhetősége, plusz minden valaha pécére írt játéké. Plusz a felhasználók által gyártott tartalom, rajongói pályák, modok, kiegészítések. Beszerzési módnak, az egészet kiszolgáló infrastruktúrának meg ott a már bejáratott Steam a maga tisztes jutalékával a Valve kasszája felé. A pécé nyitott platformjának összes előnye a konzolos forma összes előnyével, plusz pár izgalmasan hangzó újdonság, és az egész rákötve a pénzcsapra – ki van ez találva, na.