Az IBM Magyarország az NFM Infokommunikációs Államtitkárságának kezdeményezéséhez csatlakozva, a magyar felsőoktatási intézmények teljes körére kiterjeszti az Academic Initiatives programját. A témával foglalkozó közleményben a cég leszögezte, hogy több egyetemmel, főiskolával is szoros kapcsolatot ápol; a vállalat tananyagokkal, kutatási pályázatokkal, ösztöndíjakkal támogatja az intézményeket. Az Academic Initiatives programja modern technológiát biztosít diákok, tanárok és kutatók számára, a résztvevők ingyenes hozzáférést kaphatnak az IBM oktatási célra rendelkezésre bocsátott szoftvereihez és a vállalat egyéb erőforrásaihoz, például IBM-es szerverkörnyezetekhez.
Az Academic Initiatives programban eddig azok az intézmények vehettek részt, amelyek az IBM-mel külön megállapodást kötöttek. A szoftverletöltés lehetőségével eddig tizenhárom felsőoktatási intézmény élt: több száz, egyébként licencköteles szoftverhez férhettek hozzá ingyen, köztük Websphere, Rational, Tivoli, Lotus, ILOG, Connections, illetve Infosphere-termékekhez. Az IBM idén a magyar felsőoktatási intézmények teljes körére kiterjeszti ezt a lehetőséget, és a korábbinál gyorsabbá, automatikussá teszi a letöltéshez, a szoftver- és szerverhasználathoz szükséges megállapodások megkötését. A programot a következő hónapokban fokozatosan az összes hazai középiskola számára is megnyitják.
Az intézmények az IBM hivatalos oldalán érhetik el a szoftvereket, amiket önállóan használhatnak oktatási célokra, de igény szerint konzultációval, kurzusfejlesztéssel, vendégelőadásokkal is segíti őket a vállalat. A hallgatók, tanárok és kutatók akár a budapesti IBM Innovation Centerben is kipróbálhatják a tesztkörnyezeteket.
A közlemény szerint az oktatási célra szabadon felhasználható szoftverek közvetlen, azonnali segítséget jelentenek az intézményeknek, de a fejlett informatika a felsőoktatás más területein is ösztönözhet előremutató, hosszú távú változásokat. A globális IBM nemzetközi egyetemi kooperációi között több példa is akad, amik azt bizonyítják, hogy a felhő alapú megoldások jól illeszkednek a felsőoktatás infrastrukturális igényeihez. Az amerikai Georgia State Universityn például olyan megoldást dolgoztak ki, amivel virtuális felhőbe kihelyezett laborgyakorlatokat tesz lehetővé egymástól akár több száz vagy ezer kilométerre működő hallgatói és kutatói csoportok számára. A Birmingham Metropolitan College-ban kollaborációs rendszer segíti a hallgatókat és tanárokat előadásanyagok, információk gyors megosztásában.
Az IBM szerint a cloud technológia arra is lehetőséget ad, hogy az egyetemek, főiskolák közös szerverterületen osztozzanak, ahelyett, hogy a saját szerverkapacitásuk növelésére költenének. A jó terhelés- és időbeli elosztás révén az intézmények így kevesebb pénzből is folyamatosan korszerű IT-rendszereken oktathatnak, valamint komoly számítási kapacitásokhoz juthatnak, hogy megvalósíthassák a kutatási projektjeiket. Az IBM úgy látja, a technológia itthon is könnyen, egyszerűen implementálható lenne, ugyanis az egyetemi felhő nem feltétlenül igényel külön beruházást, ha a kormányzati felhő infrastruktúrájának kiterjesztésével valósul meg. Egy ilyen rendszer a távoli elérés révén a középiskolai informatikaoktatást is fenntarthatóvá és korszerűvé teheti, így segítve a felzárkózást az elmaradottabb régiókban.