Bár hivatalosan még senki nem mondta ki, a Sony nagy hangon beharangozott szerdai New York-i sajtótájékoztatójának sztárja minden bizonnyal az új játékkonzol, a Playstation 4 lesz. Az érdeklődés elsöprő, az esemény 45 másodperces előzetes videóját, amiben gyakorlatilag semmi nem történik, 7 millióan nézték meg pár nap alatt a YouTube-on.
Hogy miért olyan fontos ez a bejelentés? Az új Playstation sikere vagy bukása a Sony következő fél évtizedét meg fogja határozni (és rajta keresztül az egész japán hitech iparágét is befolyásolja), az pedig, hogy a konzol mit fog tudni, a videojáték-iparra lesz óriási hatással. Nagy kérdés, mit tanult a cég a Playstation 3 hibáiból, és a Sonyt évekre több százmilliós veszteségbe taszító konzol után milyen trükkel teszi életképessé a következő generációt. Ráadásul olyan környezetben, ahol a cég a szórakoztató elektronika többi ágában messze nem domborít olyan jól, mint 5-6 éve.
A Sonynál láthatóan jól működik a titoktartás, a nagy esemény előtt egy nappal csak az új konzol kontrollerjéről szivárogtak ki fotók, minden más csak találgatás és pletyka a PS4-gyel kapcsolatban. Még a neve is: a fejlesztés az Orbis kódnév alatt futott, és mivel Japánban a négyes számot szerencsétlennek tartják, lehet hogy ez marad a végleges név is. A kontroller a netre kikerült fotókon meglehetősen hasonlít a régi Playstationök jól bevált irányítójára, pluszban egy apró érintőképernyő, egy kis hangszóró, egy ismeretlen funkciójú gomb, egy szintén beazonosíthatatlan csatlakozó, valamint egy mozgásérzékelő szenzorának tűnő sáv jelent meg rajta.
A konzolról a legmegbízhatóbbnak tűnő híreket a befolyásos amerikai gazdasági lap, a Wall Street Journal szállítja az utóbbi napokban, a lap értesülései közül a legérdekesebb az a Sony belső köreiből származó információ, hogy a konzol fejlesztésekor nem elsősorban a nyers teljesítmény növelése és a még látványosabb grafikai megjelenítés volt az elsődleges cél, hanem hogy "a játékosok új módokon lépjenek interakcióba a géppel". Ez éppen ellentmond annak a trendnek, amit a Sonytól a CES kiállításon láthattunk: ott minden az új technikai bravúr, a 4K felbontás körül mozgott, és a cég láthatóan sokkal jobban rástartolt az ultra hd felbontásra, mint a konkurensek. Minden nagy cég bemutatott egy sor 4K-tévét, a Sony azonban ezek mellett a 4K felbontást támogató médialejátszókat és kamerákat is. Ebbe a sorba remekül beleillene a 4K-s Playstation, ami egyrészt az első játékkonzol lehetne, ami a brutális képminőséget produkálni tudja, másrészt olcsó, és a bejáratott márkanévvel gyorsan elterjedő 4K-lejátszó is. Ez nem lenne új taktika a Sony számára, pontosan ugyanígy dobták piacra a bluray-lejátszóként is működő Playstation 3-at. A cégnek ráadásul komoly érdekeltségei vannak a tévés és mozis iparban, így 4K-s tartalommal is el tudná látni a lejátszót.
A másik fontosnak tűnő, és új értesülés, hogy a Playstation 4 szakít a PS3 unortodox, hatalmas számítási teljesítményt adó, de nagyon bonyolult belső struktúrájával, és visszatér a hagyományos megoldásokhoz, csak egyszerűen erősebb processzorokat és több memóriát használ majd. Ez a döntés azt a problémát is magával hozza, hogy valahogyan futtatnia kell majd a gépnek a PS3-ra írt játékokat (ezt a kompatibilitást aligha meri feláldozni a Sony, hiszen a régi gépre írt játékok adják az első hónapokban az elérhető tartalom nagy részét, ráadásul megkönnyíti a PS3-ról PS4-re váltást is a rendszer). A CBS hírei szerint a megoldás az lesz, hogy a PS4 kizárólag aktív online kapcsolattal működik majd, és a régi játékokat nem a konzol, hanem a Sony szerverparkja fogja futtatni (a tavaly 380 millió dollárért felvásárolt Gaikai technológiájával), majd azokat egyszerűen videóstreamként tálalják a játékosnak. A konzol további képességei az élőbeszédes hangvezérléstől a 3D-megjelenítésig a már találgatások kategóriájába tartoznak.
Fontos kérdés még az ár – a Playstation 3 legolcsóbb verziója 500 dollárba került, vagyis jóval drágább volt, mint a konkurens Xbox360 – és ez különösen az első évekbe elég rosszat tett az eladásoknak. A Los Angeles Times értesülései szerint a Sony most megpróbálja elkerülni ezt a csapdát, és a PS4-et agresszív árazással, 399, illetve 320 dolláros verziókban dobja piacra, vagyis a konzol nagyjából egy felső-közép kategóriás tablettel lesz egy árban. Ez viszont ezt jelenti, hogy a konzolt valószínűleg erős veszteséggel fogja adni a cég (valójában még a drága PS3 is az gyártási költség alatt került piacra), hogy hosszú távú befektetésként az eladott játékok árába épített jutalék tegye majd nyereségessé az egész bizniszt.
Ez bátor húzás, hiszen a cég évekig volt keményen veszteséges, és egész divíziók leépítésével, a tévégyártás drasztikus átalakításával sikerült csak tavaly nullszaldóra kihozniuk az eredményt. Ezek után ekkora kockázatot vállalni a Playstation 4-gyel hatalmas bizalmat fejez ki a cégvezetés részéről a konzolban. Ami nem is csoda, hiszen a nem egészen egy éve kinevezett új vezérigazgató, Kazuo Hirai a kilencvenes években éppen az első két Playstationnel a videojátékok világát meghódító konzolos leányvállalat, a Sony Computer Entertainment vezetője volt.
Minden játékkonzol annyit ér, és annyira lesz sikeres, amennyire jók a rajta elérhető játékok - és ez az a terület, ahogy a leendő Playstation 4-bejelentéssel kapcsolatban leginkább sötétben tapogatózik mindenki. A szupersikeres Grand Theft Auto sorozat idén várt, ötödik epizódjának megjelenési csúszása (késő tavasz helyett csak kora ősszel jön) azonnal elindította a pletykákat, hogy ez a PS4-es premiert jelenti egyben, de ezt minden érintett gyorsan cáfolta.
A Halo sorozatot készítő Bungie új játéka, a Destiny viszont szinte biztosan megjelenik majd PS4-re, amiben az a különösen pikáns, hogy a Halo az Xbox legfontosabb húzócíme volt, és a cég sokáig a Microsofttal szimbiózisban működött, aztán néhány éve kivásárolta saját magát. A Destiny egyébként egy sokszemélyes scifi akciójáték lesz, ennél többet egyelőre nem tudni róla. Ahogyan semmit nem lehet tudni a Sony saját belső játékfejlesztő stúdióinak esetleges PS4-es játékairól sem, holott egy új konzol érkezésekor mindig ezek, az úgynevezett first party játékok a legfontosabbak, mivel ezek a csapatok tudnak a legszorosabban együttműködni a hardver fejlesztőivel, és a legkorábban megkapni a fejlesztői gépeket.