Az internet böngészése az első számú formája az irodai munkakerülésnek. Mindez egy 2005-ös felmérés szerint évente több milliárd dollárba kerül a cégeknek. Egy új tanulmány szerint azonban a helyzet nem ennyire egyértelmű: azoknál az alkalmazottaknál, akiknél tiltják az internetelérést személyes célokra, a kísértés annyi energiát felemészt, hogy az már befolyásolja a dolgozók teljesítményét.

Alessandro Bucciol, az olasz Veronai Egyetem közgazdásza, Daniel Houser, a virginiai George Mason Egyetem kutatója és Marco Piovesan, a dán Koppenhágai Egyetem kutatója közös tanulmányt tettek közzé a témában a nyílt PLoS ONE folyóiratban.

A kutatók elvégeztek egy kísérletet: hatvan alanynak különböző feladatokat kellett végrehajtaniuk. Minden feladat előtt megnéztek egy videót, amelyben nyolc ember passzolgatott egymásnak különböző színű labdákkal. A résztvevőknek meg kellett számolniuk, egyik labda hányszor megy egyik személytől a másikig. A feladatok előrehaladtával a passzok egyre összetettebbek lettek. A helyes válaszokat adók kisebb pénzösszegeket kaptak jutalmul.

A videók között elvégzendő folyamatos munkát úgy tervezték meg, hogy hasonlítson a valódi munkakörülményekre; a hatékonyságot minőségben (pontosságban) mérték. A kísérletet három fázisra osztották. Három számolós feladatra, majd egy akaraterőt igénylő vagy nem igénylő feladata, végül tíz másik számolósra.

A második fázisban a résztvevők felének vicces videót mutattak 10 percig és nem kérték őket semmire, amihez akaraterő kellett. A másik felének csak egy képernyőt mutattak, amelyen egy „Video” feliratú gombot láttak, amely elindította volna a lejátszást, de az alanyokat arra kérték, hogy ne nyomják meg. Hogy növeljék a kísértést, a kísérleti alanyok egy másik szobából a videóból származó hangokat hallottak. Ha megnyomták a gombot, megjelent egy üzenet, hogy nem szabadott volna, és ha még egyszer megismételték, a kutatók kizárták őket. Ilyet azonban csak egyikük tett.

Az eredmények jelentős eltérést mutattak a két csoport teljesítménye között. Azok, akiket kitettek a kísértésnek, háromszor annyit hibáztak, mint akiknek egyszerűen lejátszották a videót. A kutatók szerint ez azért van, mert a kísértés nagyon sok energiát elvon, amely jóval nehezebbé teszi a koncentrációt. Ráadásul a vicces videó megnézése energiával tölthette fel a másik csoportot.

A kutatók szerint eredményeiknek praktikus alkalmazásai is lehetnek: tanulmányuk alapján a munkáltatóknak nem érdemes korlátozniuk a munkatársak internetelérését, annál még az internet teljes tiltása is jobb lehet, de a valódi megoldást szünetek közbeiktatása adhatja.