Mostanában zajlik az Európai Unió (EU) új adatvédelmi szabályozásának, irányelveinek megalkotása. A történések a szokottnál is nagyobb hullámokat kavartak a hagyományos, szigorú európai adatvédelmi megfontolásokat pártolók, illetve a szabályozásokat megalkotók között.
Az Európai Parlament (EP) ipari bizottsága a beterjesztett törvényjavaslatokat illetően a közelmúltban több mint 900 módosító javaslatot fogadott el. Az ellenzők azt állítják, hogy a javaslatok többsége az eredeti tervezet felpuhítását célozza. Ők úgy vélik, a személyes adatok és a privát szféra védelmét illetően jogfeladás zajlik, aminek a hátterében az adatvédelem szempontjából megengedőbb Egyesült Államok nyomása, valamint a nagy internetes cégek lobbitevékenysége állhat.
Az aktivisták létrehoztak egy weboldalt, ahol bemutatják a tervezett módosításokat. Itt megtekinthető, hogy milyen pontokon fogadtak el változtatásokat. A fogyasztó- és jogvédelmi csoportok kifogásai szerint az új szabályozás túl nagy teret enged a vállalatoknak, illetve a kereskedelmi folyamatokba belépőknek a személyes adatok felhasználást illetően, mégpedig úgy, hogy a felhasználókat erről nem is kell értesíteniük, így a korábbi felfogáshoz képest fordított elvet alkalmaznak.
Az európai adatvédelmi elvek szerint eddig a személyes adatok kiemelt védettséget élveztek, de ezt a korlátozást oldják a javaslatok, és a jövőben az adatkezelőknek nagyobb szabadsága lenne. Tényleges tiltások csak akkor lépnének életbe, ha egyéb alkotmányos jogok sérülnének az adatok felhasználása miatt. Eddig a felhasználó beleegyezésére volt szükség az adatok felhasználásához; az új szabályozás értelmében ez lenne az alapértelmezett eljárás.
A civil szervezetek szerint a képviselők vagy nem értik, vagy nem akarják érteni a fenti két elv közötti különbséget. Ennek egyik jele, hogy az új szabályozás gyakorlatilag kizárja az anonim adatokat a védelemből, holott a jogvédők szerint a digitális világban az anonim adatok roppant gyorsan átalakíthatóak személyes adatokká. A másik, a civil szervezeteket felháborító elem az, hogy az említett honlap összehasonlító adatai szerint a módosítások jó része a nagyvállalatok, például az Amazon vagy az Ebay felfogását tükrözi, ezért feltételezik az említett cégek lobbitevékenységét.
A folyamat következő fázisában, most csütörtökön a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó foglalkoztatási bizottság szavaz a tervezetről, majd további bizottságok is állást foglalnak, mielőtt az EP áprilisban szavaz a törvénytervezetről.