Nincs sok értelme a kalózoldalak blokkolásának, sem az internetszolgáltatók, sem a keresőoldalak szintjén, ez szélmalomharc - jelentette ki egy kerekasztal-beszélgetésen Londonban a Google brit képviselője. A blokkolás hosszadalmas, sok ellenőrzéssel és adminisztrációval jár, a kalózoknak pedig szinte semmibe nem kerül a kitiltott cím helyett egy újat regisztráni - az egész olyan, mint a népszerű vidámparki játék, a whack-a-mole, mondta a brit Google-vezér, Theo Bertram. A nyilvános vitában a brit zenekiadók szövetségének képviselőjét természetesen nem győzték meg ezek az érvek, ő a zeneipar nevében továbbra is amellett állt ki, hogy a Google-nek rendelkezésére áll a megfelelő technológia és erőforrás a jogsértő tartalom szűrésére, hát kötelessége is ezt használni.

A zenekiadók példakeresésekkel demonstrálták a Google felelősségét, bemutatva, hogy például a tavalyi nyár legnagyobb slágerének letöltési lehetőségeit keresi az ember a Google-lel ("call me maybe download" volt a keresőszó), a találati lista első oldalán csupa illegális forrás jelenik meg, az egyetlen jogtiszta link pedig éppen a Google-é, a klip YouTube-ra feltöltött verziójára mutat. Hol van a világ legnagyobb zeneboltja, az iTunes a listából? - tette fel a kérdést a zeneipari lobbi vezetője. A Google azzal védekezett, hogy a találati listát összerakó algoritmus a felhasználók visszajelzései, keresési szokásai alapján működik.

A keresőcég szerint a blokkolásos módszer sosem fog kielégítő eredményt hozni, a kalózokat inkább a pénztárcájuknál kellene megfogni, vagyis az illegális tartalmakat terítő oldalakon elhelyezett hirdetéseknél. Igaz, az ilyen reklámok nagy részét is a Google hirdetéskiszolgáló rendszere,i, az AdSense és az AdWords szolgáltatják. A cég szerint az egyszeri hirdető felelőssége lenne úgy paraméterezni a reklámjaik megrendeléseit, hogy azok ne jelenhessenek meg gyanús oldalakon. Így a kalózok bevételei csökkennének, és a kiéheztetés hatására valószínűleg sokan fel is hagynának a warezoldalak működtetésével, ha a reklámokból a szerverek és a sávszélesség fenntartása sem jön vissza.

"Nem a mi dolgunk egy-egy weboldalról kinyilvánítani, hogy az legális, vagy illegális, de ha például a Coca-Cola odajön hozzánk egy 500 címből álló listával, hogy itt és itt nem szeretnénk, ha a hirdetéseink megjelennének, az már teljesen más dolog. Egy márkanév szempontjából fontos marketinges szempontnak kellene lennie, hogy hol engedik a hirdetéseik megjelenését, és hol nem" - mondta Bertram.

Szakértők szerint, ha a kalózközpontokat a hirdetési bevétel elapasztásával sikerülne ellehetetleníteni, az a decentralizált, klasszikus fájlcsere fellendülését hozná reakcióként az online kalózkodás oldalán.