Az Európai Parlamentben kedden vitát szerveztek a nyílt internetről, pontosabban a netsemlegesség uniós alkalmazásáról. Az összejövetel vitaindító előadását az egységes, versenysemleges digitális piac iránt elkötelezett alelnök, Neelie Kroes tartotta. Kroes az unió tagállamainak jövőjét a digitális gazdaság fejlesztésében látja. Törekvéseinek középpontjában a fejlett, bizonyos elemeiben a világ más részei előtt járó infrastruktúra, illetve az erre alapozott üzleti gyakorlat áll. A beszédében is ezek voltak fő elemek.

Kroes arról beszélt, hogy nemcsak a gazdasági előnyök miatt fontos az internetes információáramlás fenntartása, hanem azért is, hogy az EU demokratikus alapértékeinek érvényesülését is biztosítsa. Ehhez annak az alapelvnek a betartása szükséges, hogy a digitális korszakban alapvető legyen a média és véleménynyilvánítás szabadsága. Kroes ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ez a szabadság nem lehet anarchikus.

Az alelnök példaként a KRESZ-t hozta föl: senkinek nem lehet korlátozni a szabad mozgását, azt, hogy milyen autót vesz, de mások miatt fontos a közlekedési szabályok betartatása, a vezetők képzése, az adók és útdíjak megfizetése - vagyis a szabad mozgás biztosításának vannak keretei. Kroes szerint ugyanakkor az internet más jellegű hálózat: itt nagyon nehéz megtalálni az egészséges egyensúlyt a szabadságok és korlátozások között, de a végső cél elsősorban a felhasználók érdekeinek védelme.

Mikor jogos a szolgáltató forgalomkorlátozása?

Kroes a szabályozással kapcsolatos problémákról is beszélt. Amikor a forgalomszabályozásról beszélt, megjegyezte, hogy az adatáramlást biztosítani kell, de az infrastruktúra fejlesztése alig tud lépést tartani ezzel. Emiatt érthető és elfogadható, ha a szolgáltatók a működés optimalizálása miatt bizonyos mértékig és módokon kontrollálják az adatáramlást, hogy a felhasználóik többsége ne szenvedje meg a lassulást vagy a kiesést. A felhőszolgáltatások, a cloud computing terjedése miatt ez a probléma egyre súlyosabb, és erre új megoldást kell találni.

Kroes arról is beszélt, hogy a forgalomszabályozás örve alatt a szolgáltatók gyakran saját önös érdekeik szerint is beavatkoznak az információáramlásba. Az alelnök ezt elfogadhatatlannak tartja. Egy 2011-es uniós felmérésre alapozva Kroes elmondta, hogy a szolgáltatók a vezetékes interneten öt elfizetőből egynél, a mobilneten pedig minden harmadiknál jogtalanul korlátozza a szolgáltatásokat, ráadásul erről a felhasználó gyakran nem is tud. Kroes szerint a korlátozások olyan szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek versenytársai az ISP saját szolgáltatásainak. A mobilszolgáltatók például önkényesen fellépnek az ingyenes vagy kedvező tarifákkal dolgozó netes VoIP-cégekkel szemben.

Verseny és innováció

Más problémák is vannak: a szolgáltatók gyakran nem biztosítják az előfizetőknek azt a hálózati sebességet, amiért a felhasználók a szerződés alapján fizetnek. Az élet más területein a fogyasztó hatékonyan fel tud lépni az érdekeiért, ha egy szolgáltatás minősége nem felel meg a megállapodásban szereplő értéknek, de az internet esetében ez nem így van. Az internet-előfizetők sokkal kiszolgáltatottabbak, mint azok, akik például hűtőt vásárolnak.

Kroes itt tért rá a vita elsődleges témájára, a netsemlegességre. Az alelnök szerint az európai digitális piac számára elengedhetetlen a netsemlegesség, de ezt sok irányból fenyegetik, ezért szükséges szabályozói szinten is beavatkozni. Az alelnök pontokba foglalta a legfontosabb teendőket:

1. az innováció serkentése érdekében az új szolgáltatásokat tilos legyen korlátozni csak azért, mert nagy sebességű internetkapcsolat szükséges az igénybevételükhöz;
2. hathatósan kell fellépni annak érdekében, hogy a jelenlegi gyakorlat, amikor a szolgáltatók sokoldalas, igen bonyolult jogászi nyelven megfogalmazott szerződéseket íratnak alá az előfizetőkkel, megszűnjön: a jövőben egy ilyen szerződésnek egyszerűnek és könnyen átláthatónak kell lennie;
3. a jelenleginél sokkal átláthatóbbá és egyszerűbbé kell tenni a szolgáltatóváltást; el kell érni, hogy a szolgáltatók a lehető legkevesebb feltétellel engedjék a változtatást;
4. szigorúan tiltani kell az olyan korlátozásokat, melyeket a szolgáltatók az interneten megjelenő versenytársak esetében alkalmaznak (például egy telefonos szolgáltató ne korlátozhassa a Skype használatát).

Beszéde végén Neelie Kroes ígéretet tett arra, hogy az általa említett szabályozási módszerek szerepelnek majd a készülő EU-s távközlési reform új koncepciójában. Ez várhatóan jövő év elején fog megjelenni.