A szívritmus zavara a világ lakosságának öt százalékát érinti, de a 65 évnél idősebb emberek körében ennél sokkal nagyobb, 20-25 százalékos az előfordulás aránya, és hazánkban is vezető halálok a szív megbetegedése. Bár a ritmuszavar (aritmia) ritkán életveszélyes, infarktushoz vagy szélütéshez is vezethet, ezért kordában kell tartani. Bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés is elegendő, de az összetettebb zavaroknál sebészeti beavatkozás is szükséges lehet. A pontos előkészítéséhez fejlesztett ki egy új eszközt a Szegedi Tudományegyetem Kardiológiai Központja a budaörsi GE Healthcare mérnökeivel együttműködve.
Az aritmia sebészeti kezelései közül egyre elterjedtebb a katéterrel végzett beavatkozás, az abláció. Ennek során a szív felületét megégetik egy kis pontban, amely ezután nem vezeti az ingerületet. A beavatkozás előtt fel kell térképezni az ingerület terjedését, hogy pontosan meghatározzák az égetendő pontok helyét. A térképek elkészítéséhez szükséges, most használt eszközök telepítése és fenntartása azonban nagyon költséges – mondta dr. Bencsik Gábor kardiológus szakorvos, aki a Szegedi Egyetem révén vett részt a projektben.
A GE és az egyetemi kutatók az Innova EP Vision 2.0 nevű alkalmazás fejlesztésekor arra fókuszáltak, hogy a szakrendelőkben alapból megtalálható eszközökre épüljön az új diagnosztikai módszer, tehát gazdaságosan lehessen bevezetni. Dr. Bencsik Gábor elmondta, hogy az új szoftver a vizsgálat helyszínén készülő röntgenfelvételt kombinálja az EKG-jelekkel, valamint a páciens szívének 3D modelljével (ez utóbbit a vizsgálat előtt készítik el CT-vel vagy MR-rel).
A katéterrel mért jelek alapján különböző színkóddal látják el a szív felületét: megjelölik például azokat a területeket is, amelyeket messziről el kell kerülniük az abláció során. Egy átlagos esetben elegendő lehet 8-10 pontot megjelölni, de egy összetettebb esetben akár kétszáz pont is szükséges lehet, amelynél már 8 órán át tarthat a beavatkozás.
Nem ez lesz az az eszköz, amit minden kerületi rendelőben viszontlátunk, hazánkban legfeljebb az orvosi egyetemeken lehet szerepe, valamint azokban a nagyobb kórházakban, amelyekben van már elektrofiziológiai labor kardiológiai vizsgálatokhoz.
A bemutatón leginkább azt próbálták kihangsúlyozni, hogy egy szabadalommal védett magyar termékről van szó, amelynek a fejlesztésében tíz magyar mérnök vett részt. 2011-ben kezdték el a munkát és 2012 nyarán zárták volna le a projektet, de még egy év munkát belefektettek, hogy kiforrott, piacra dobható termék jöjjön létre.
Reich Lajos, a GE Healthcare műszaki igazgatója (CTO) elmondta, hogy a cégénél az elmúlt években egyre nehezebb volt újításokkal előállni, mert a nagyvállalati szervezet bürökratikussá, nehézkessé vált. Hogy papírgyárból megint innovatív szervezetté váljanak, teljesen meg kellett változtatni a vállalati kultúrát, olyan mechanizmusokat kellett bevezetni, amelyek serkentik a kreatív gondolkodást. Bevezettek például egy szabadalmazási rendszer, amelyben a levédett ötleteket ezer dollárral jutalmazzák. Ennek eredményeként tavaly 6 prototípust szabadalmaztattak, és idén már 11 szabadalomképes ötlettel rendelkeznek. A szívkatéteres szoftver már klinikai engedélyeztetés előtt áll,