Egy kutatócsoport olyan kontaktlencsét fejlesztett, ami egy speciális szemüveggel párosítva teleszkópos látással ajándékozza meg a viselőjét. A két eszköz együtt az eredeti méret 2,8-szorosára nagyítja a látottakat. A felhasználók a polarizációs szűrőkkel válthatnak a teleszkópos és a normál nézet között; előbbit azoknak ajánlják, akiknek a látása idős korban egyre jobban romlik.
Az időskori makula-degeneráció az egyik leggyakoribb okozója az öregkori vakságnak, mivel a szemnek azt a részét károsítja, ami a finom részletek észleléséért felel. Ha ez a testrész megsérül, a betegeknek nehezükre esik felismerni az arcokat, de nehézséget okozhatnak az olyan feladatok is, mint az olvasás vagy a vezetés.
A szemüveget fejlesztő kutatócsoportot Joseph Ford, a UC San Diego kutatója, és Eric Tremblay, a svájci EFPL tanára vezették. A szűrőrendszer gyártásához a Samsung 3D tévéihez használt szemüveg adta az alapötletet. Használat közben ezek a szemüvegek úgy hoznak létre térhatást, hogy felváltva blokkolják a jobb vagy a bal lencsébe érkező fényt.
A speciális kontaktlencse középső része átereszti magán a fényt. A teleszkópos elem a központi rész körül helyezkedik el. Az erre szerelt gyűrűn parányi alumínium tükrök találhatók, amik a gyűrű belsejében négyszeres méretre nagyítják a fényt. Alapnézetben a nagyított kép nem látható, mert a lencséhez adott szemüveg polarizáló rétege megszűri ezt a fényt. Ha ezt a réteget eltávolítják, a viselői a nagyított képet láthatják.
A kontaktlencse prototípusának átmérője 8 milliméter. A vastagsága a középső részen 1 milliméter, a nagyítógyűrűnél 1,17 milliméter. Tremblay a BBC-nek elmondta, hogy a feladat legnehezebb része az volt, hogy a lencsét légáteresztővé tegyék; erre mindenképpen szükség volt, mert csak így lehet a lencsét harminc percnél tovább viselni. A gázoknak ugyanis át kell áramlania a lencséken, hogy folyamatosan biztosíthassák a szem, és azon belül a szaruhártya oxigénellátását. A kutatók ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a lencsékben apró csatornákat alakítottak ki, amiken át szabadon áramolhat az oxigén. Tremblay szerint ez volt a gyártás legnehezebb része.
A kontaktlencse végső változatával novemberben kezdődnek meg a klinikai vizsgálatok. Idővel az is lehetségessé válhat, hogy a korral járó látásromlással küszködők egész nap viselhessék a szemüveget. Az is elképzelhető, hogy a kontaktlencséket nem csak az orvostudományban hasznosíthatják, mivel a projektet a katonai fejlesztéseken dolgozó DARPA finanszírozta.