Nemrég jelent meg a The Cuckoo's Calling című detektívregény, egy bizonyos Robert Gailbraith tollából: nem produkált hatalmas eladásokat, de jó kritikákat kapott. Aztán kiderült, hogy a valódi szerző a Harry Potter-sorozat írója, J. K. Rowling. Miután a Times kérdőre vonta, Rowling elismerte, hogy valóban ő a szerző.

A Times felkért két angol egyetemi professzort, akik elkészítettek egy elemzőprogramot, ami kiderítette, ki is felelős valójában a regény szövegéért. Minden írónak megvan a maga stílusa, vannak olyan jegyek, amiket egészen könnyű észrevenni. Ilyenek például a tájszavak: az angolban is előfordul, hogy egy adott dologra több megnevezés is van, és területfüggő, melyiket használja inkább az ember. Rowling például a "boot" kifejezést használta a "trunk" helyett a csomagtartóra. Vannak azonban olyanok is, amelyeket sokkal nehezebb észrevenni, mert egyszerűen átsiklunk felettük. A számítógépes program viszont nem. A Times azután kérte fel a professzorokat, hogy kaptak egy anonim tippet arra, hogy Rowling állhat az írói álnév mögött. A kutatóktól azt kérték, hogy sok másik könyvhöz hasonlítsák a regényt.

Patrick Juola, a pittsburgh-i Duquesne University kutatója részletes blogbejegyzésben magyarázza, hogyan működik programja. A könyvek digitális példányait használták az elemzéshez: az új regényt, három ismert detektívregény-szerző könyveit és Rowling műveit. Az elemzés kimutatta, melyikre hasonlít legjobban az álnéven írt mű.

Juola megvizsgálta a szavak hosszát, kiszámolta, hogy a szavak hány százaléka hány betű hosszú. Kikeresték a száz legtöbbet használt szót is, valamint a leggyakoribb szópárokat. Megvizsgálta azt is, milyen négykarakteres karakterláncok voltak a művekben: ebbe beleértette a betűket, szóközöket és az írásjeleket is. Juola szerint ezek használata nem tudatos, és más tanulmányok is kimutatták, hogy ezek alapján be lehet azonosítani szerzőket.

Az elemzés önmagában nem erősítette meg teljesen egyértelműen, hogy Rowling lenne a szerző, néhány teszt másokat hozott ki valószínűbbnek. Összességében viszont az írónő tűnt a legkövetkezetesebb választásnak, amit megerősített a beismerés. A mostani módszerhez hasonló szövegelemzéseket egyébként bírósági ügyekben is használnak az eredeti szerzők megállapítására.