A Mentalfloss készített egy válogatást, amiben öt, a széklet és vizelet hatékony feldolgozására alkalmas vécét mutattak be.
Az alant látható vécék egyelőre csupán prototípusként léteznek, így nem tudni, mikorra várható az elterjedésük. Ugyanakkor szomorú tény, hogy a világon két és fél milliárdan vannak, akiknek nincs vécéjük, így kénytelenek egy földbe ásott gödröt használni erre a célra.
A Caltech kutatói fejlesztették a napenergiával működő, hulladék-újrahasznosítóval felszerelt vécét, ami az emberi ürüléket üzemanyaggá alakítja. A rendszer naponta 500 embert képes kiszolgálni, és a napenergia segítségével hidrogént, elektromosságot és vizet termel – utóbbit akár az öblítéshez is lehet használni.
Az ürülék és a vizelet egy tartályba kerül, ahol megindul a bakteriális emésztés folyamata. A trutyi ezután egy negyven literes elektrokémiai reaktorba kerül, ahol az elektródákkal hidrogéngázzá alakítják azt. Az így keletkezett hidrogént ezután üzemanyagcellákba lehet tölteni.
Az Eawag vécéjének prototípusát először tavaly mutatták be. A három vízelvezetőre épülő rendszer lényege, hogy egy ravasz mechanikus eljárással elválasztja az ürüléket a vizelettől.
Miután helyet foglaltunk, és elvégeztük a dolgunkat, egy lábbal hajtható pumpával húzhatjuk le a vécét – ha valamilyen rejtélyes okból kifolyólag szeretnénk, az öblítés és feldolgozás folyamatát egy áttetsző műanyag ablakon át nyomon is követhetjük. Mivel a székletet és a vizeletet elválasztják egymástól, egymástól függetlenül is feldolgozhatók. Az Eawag kutatói szerint a vécé hatékony hulladékfeldolgozóként is hasznosítható a fejlődő országokban.
A Delft Műszaki Egyetem olyan vécét fejlesztett, ami kivonja a hidrogént a szárított ürülékből. Miután az ürülék kiszáradt, egy plazmagázosítás nevű folyamaton megy át; ez hasonló az égetéshez, de jóval magasabb hőmérsékleten, körülbelül 2500 Celsius-fokon végzik. Ilyenkor elektromos feszültséget vezetnek a gázba, amiből létrejön a szárított széklettel keveredő plazma.
A folyamat végterméke a tiszta hidrogén, amit a Caltech-hez hasonlóan üzemanyagcellákban tárolnak. Az eljárás pozitív mellékhatása, hogy a magas hőmérséklet elpusztítja az összes, a székletben található kórokozót.
A Szingapúr Nemzeti Egyetem kutatói az emberi vizeletet műtrágyagyártáshoz használnák. A rendszer szétválasztja a székletet és a vizeletet; az előbbit kiszárítja, majd magas hőfokon elégeti. A széklet égés közben elpárologtatja a vizeletet, ami így vizet és műtrágyát eredményez. A húgy rengeteg nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz, és ez az, amire a növényeknek szüksége van. Az így kapott vizet és műtrágyát egyaránt hasznosítani lehet a mezőgazdaságban.
A rendszer legnagyobb előnye, hogy a működtetése nem igényel energiát – ugyanakkor valahol mégiscsak hátrány, hogy az összes folyamatot kézzel kell elvégezni.
Az Oklahoma Állami Egyetem kutatói olyan vécét fejlesztettek, ami mechanikusan fertőtleníti a székletet, így biztonságosabb a kezelése. A kutatást vezető A. J. Johannes professzor elmagyarázta, hogy az ürülék viszkózus anyag, és ezeknek az összepréselésekor jelentős hő keletkezik.
A kutatók olyan présgépet fejlesztettek, amivel a székletben található kórokozók megölhetők; a széklet csupán a préseléssel 200 Celsius-fokosra hevíthető, ami bőven elég a baktériumok elpusztításához. Emiatt jelentősen csökken a kezeletlen hulladék okozta fertőzés kockázata. Az eljárás előnye, hogy a feldolgozás mechanikus, így energiatakarékos módon lehet feldolgozni a hulladékot – a prés működtetéséhez csupán egy kart kell megtekerni.