A Demola nevű, újszerű felsőoktatási program, innovációs megoldás keretein belül összefogott a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Canon. Az eredmény négy, a cég gépein futó irodai szoftver, amik szinte egyből piacra is kerülnek.
A BME a BGF és a Canon együtt kezdett nyomtatókhoz használható alkalmazásfejlesztésbe. Az eredményeket bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón Vajta László, a BME dékánja arról beszélt, hogy átalakul a felsőoktatás, és a most Magyarországon is kicsúcsosodó problémák az egész világon jelentkeznek. Az egyik legfőbb folyamat, hogy egyre gyorsabban ültetik át a gyakorlatba az elméletben született eredményeket. A hallgatóknak jó a Demola-projekt, mivel megtanulnak csapatban dolgozni, adott határidőre teljesíteni, és nem utolsósorban angol nyelven kommunikálni.
„A Canon fontosnak tartja, hogy multinacionális vállalatként, nemzetközi kapcsolatait kihasználva, olyan fejlesztési projekteket hozzon létre Magyarországon, amelyben lehetőséget biztosít magyar fiatalok szakmai tudásának felfedezésére és kiaknázására” – mondta Kroó Győző, a Canon Hungária ügyvezetője. A cég szerint hiába van több tízezres kutatói bázisuk, az innovatív ötletek sokszor a fiatal mérnökök agyából pattannak ki, garázsprojektekből lesznek világmegváltó dolgok, ezért érdemes fektetniük az ilyen együttműködésekbe.
Több mint egy évtizede négy alapfunkcióra (fénymásolás, szkennelés, nyomtatás, faxolás) épül az irodai gépek felhasználása, mára azonban ezek a gépek is az internetre kapcsolódnak, így nem ördögtől való akár fénymásolóra is alkalmazásokat írni, ugyanúgy, mint okostelefonra.
Ilyen alkalmazásokat fejlesztettek a BME leendő mérnökei is, a BGF hallgatói pedig piackutatást készítettek, hogy ne csak hobbiprojektekről legyen szó, hanem valós felhasználói igényekhez alakítsanak ki megoldásokat. Összesen négy alkalmazást választott ki a cég megvalósításra.
A fejlesztések a Canon MEAP (Multifunctional Embedded Application Platform) nevű platformjára készültek, főleg Java nyelven. Az egyik alkalmazással dinamikusan lehet dokumentumot előállítani, magáról az eszközről. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy a napi időjárás-jelentés, a tőzsdei infók vagy éppen egy tervezet útvonal kinyomtatásához nem is kell bekapcsolni a számítógépet, ezeket már a fénymásolón nyomkodva is megcsinálhatjuk.
A hallgatók külön projektben foglalkoztak azzal, hogy ezek a felületek látványosak is legyenek, ne csak a megszokott, mátrixnyomtatók korát idéző párkarakteres panelt kelljen bámulni. A harmadik alkalmazás egy újfajta költségszámláló: a legtöbb eszköz eddig csak a papír fogyása alapján számolta, hogy mennyibe kerül egy-egy nyomtatás, most viszont olyan alkalmazás készült, ami a festék fogyása alapján sokkal pontosabb képet ad, nemcsak a költségekről, hanem arról is, melyik színekből fogy a legtöbb.
A negyedik fejlesztés az okostelefonokra vitte az irodai feladatokat: távolról vezérelhetőek az eszközök, amiknek elsősorban a rendszergazdák látják hasznát: egy tipikus cégnél eddig úgy működött, hogyha hibajelzést küldött mondjuk a nyomtató, akkor letelefonáltak a rendszergazdának, aki aztán ránézett az eszközre. Mostantól pontos hibajelentést kaphat a telefonjára, ha kifogyott a toner, vagy elakadt a papír.
A mostani projekt a Demola nevű nyílt innovációs platformon valósult meg, ahol hallgatók, vállalkozások és felsőoktatási intézmények működnek együtt. Az egész a finnországi Tamperéből 2008-ban. A lényeg, hogy olyan hallgatói csapatok dolgoznak együtt, melyek tagjai a tudomány több különböző területéről érkeznek. Ezek mint mini-vállalkozások működnek, a piacról jelöli ki, hogy min érdemes dolgozni, és egy partnercéggel közösen dolgozzák ki a megoldásokat.
Ha a projekt végén az elkészült termék piacra kerül, az bevételt jelent a résztvevőknek, ha nem, akkor a projektben végzett feladatukért járó kreditpontok járnak a hallgatóknak. A csapatok összeállításánál alapvető szempont, hogy az adott projekt feladatok illeszkedjenek a megoldásban résztvevő hallgatók tanulmányaihoz.