A Microsoft cambridge-i kutatólaborjában tartott nyílt napon több projektet is bemutatott, amelyekkel azt demonstrálta, nagyjából hogyan is képzeli a jövőt. A most látott megoldások néhány év múlva lesznek létező termékek vagy termékek részei, de mi már most megnézhettük ezeket.
A Microsoft Research ezer kutatót foglalkoztat világszerte, a cambridge-i kutatóközpontban százötvenen dolgoznak. Ez az első kutatólabor, amit az Microsoft az Egyesült Államokon kívül nyitott. A központ célja nem a konkrét termékfejlesztés, inkább elméleti szinten folyik a kutatás. Az eredményt azonban számos létező termékben láthatjuk, a Bingtől az Xbox Kinecten át az adatközpontokig.
Főleg a számítástechnikai tudományokra és a matematikára koncentrálnak, az itteni kutatók túlnyomó része akadémikus lenne, ha éppen nem itt dolgozna. Persze nem világtól elszigetelt, elefántcsonttoronyban élő tudósokra kell gondolni, hanem olyanokra, akik meg akarják változtatni a világot, és ehhez egy nagy céggel szövetkeznek.
A redmondi cég okos embereket vesz fel, akik aztán azt csinálják, amit szeretnek és amihez értenek, az itt dolgozók teljes szabadságot kapnak – magyarázta nekünk Ken Woodberry, a Microsoft Cambridge Research Lab alelnöke.
A kutatások olyan területeket is átfednek, amelyeknél még nem látni, hogy mi lesz a jelentőségük, esetleg maga a cég nem ismeri fel a kutatás fontosságát. De már születtek ilyen kutatásokból olyan fejlesztések, amelyeket a Microsoft hasznosítani tudott.
Az egyik legjobb példa erre az együttműködésre Georges Gonthier matematikus nevéhez fűződik. Cambridge-ben ugyanis a munka nemcsak a hardverekről szól, elméleti matematikai területeken is elérnek eredményeket, régóta kutatott elméleteket bizonyítanak tudósaik. Legutóbb például Georges Gonthier írta át a Feit-Thompson tétel bizonyítását a számítógép által érthető formában, amely a csoportelmélet egyik alapvető tétele és azt állítja, hogy minden páratlan rendű véges csoport feloldható. Hat évet dolgozott rajta, és kétkönyvnyi maga a bizonyítás.
Hogy miért érdekes ez a Microsoftnak? A bizonyításnál használt technikákat arra is fel lehet használni, hogy megállapítsák egy szoftverről, hogy helyes. Ez tökéletes példa arra, miért előnyös mindkét félnek az együttműködés, a Microsoftnak a kutatás segítése, a tudósoknak az eredmény más területekre való átültetése.
Létezik egy másik híres matematikai tétel, amit szintén Georges Gonthier írt át. Az elmélet szerint ha van egy térképünk, négy különböző szín elegendő ahhoz, hogy úgy színezzük be ezt a térképet, hogy két egymás melletti terület nem legyen azonos színű. Ezt senki nem tudta szakszerűen bizonyítani a 19. század közepe óta.
Gonthier papírral, ceruzával és számítógéppel felvértezve ült neki a problémának és megoldotta. A megoldás számítógépes részét a Microsoft felhasználta új driverei kialakításához. Ezt aztán partnereik is megkapták, hogy a Windowshoz fejlesztett programjaikat ez alapján készítsék el. Az eredmény: jóval kevesebb a kék halálnak nevezett jelenség.
Az egyik itteni kutatás egy olyan eszközhöz kapcsolódik, amely háztartások millióiban megtalálható, ez a Kinect. Az Xbox konzol kiegészítőjét nem ebben a laborban találták ki, de az itt dolgozó tudósoknak sikerült tökéletesíteniük az eszközt. A Kinectet fejlesztő csoport belefutott egy-két problémába, amit nem tudtak megoldani, de a Cambridge-i kutatógárdának mélyebb ismeretei voltak a számítógépes megjelenítésben és az ehhez kapcsoló területeken. Így finomították az eszközt, főként a mozgásérzékelésért felelős részen dolgoztak a laborban.
Nem ez az egyetlen, Kinecttel kapcsolatos kutatás, nagyon sok területre próbálják kiterjeszteni használatát. Az egyik út, hogy 3D képeket szkenneljenek be vele. A Kinect kamerája ugyan nem erre volt tervezve, de egy apró módosítással ezt is tudja, így ma már háztartások milliói képesek beszkennelni valamit Windowshoz használt Kinectjükkel. Ken Woodberry azonban továbbment, szerinte az egészségügyben is lehet jelentősége ennek a fejlesztésnek, hiszen például levágott testrészeket (például egy fület) is be lehet szkennelni vele, sokkal egyszerűbbé téve a pótlást.
A Microsoft meggyőződése, hogy a jövőben a virtuális valóságnak és az érintés nélküli irányításnak nagy jelentősége lesz, de még kutatni kell azokat az eszközöket, amelyeket az emberek használni is hajlandóak. A mostaniak inkább félmegoldásnak mondhatók, hiszen a Minority Reporthoz hasonló, két kézzel való gesztikulálás fárasztó és bonyolult. A laborban az olyan megoldásokat keresik, amelyeknél csak apró mozdulatokra van szükség. Ez azért fontos, mert a kutatók szerint nem teljesen megváltoztatni, hanem csak kiegészíteni kell a meglévő adatbeviteli módokat.
A most kifejlesztett módszernél a billentyűzet mellett apró kézmozdulatokkal lehet például dokumentumokat megnyitni, becsukni és mozgatni. A tenyér felfelé fordításával például előhozzuk a dokumentumok, m lefelé fordításával becsukjuk. A lényeg, hogy a felhasználók emberközelinek érezzék az irányítást és ne legyen teljesen elrugaszkodott a valóságtól.
Egy másik fontos kutatás a Big Data, vagyis az a hatalmas adatmennyiség, amely nap mint nap létrejön a világban. Ez az adat jöhet műholdakról, megfigyelőállomásokról, de átlagos felhasználóktól is azáltal, meg például milyen véleményt írnak egy adott filmről.
A Big Data még az Xbox számára is fontos lehet, olyan kérdésekre adhat választ, hogy mekkora az esélye, hogy a felhasználóknak tetszeni fog egy most fejlesztett játék. Vagy egy-két megadott adat alapján megmondja, melyik filmet érdemes megnézni. Az adatokat több millió felhasználói visszajelzésből nyerik, ezeket rendszerezik és ennek az eredménye ez a szolgáltatás.
Itt nem is az adatok mennyisége az érdekes, hanem hogy mennyi hasznos információt tudnak kinyerni belőle. Környezetünkről, a Föld állapotáról, élőlények millióiról rengeteg adatot rögzítenek naponta – ez az adathalmaz azonban értéktelen, ha nem dolgozzák fel a megfelelő módon. A kutatólaborban arra próbálnak megoldást keresni, hogyan lehetne hatékonyan információhoz jutni annak érdekében, hogy választ találjanak olyan összetett kérdésekre, hogy a környezeti felmelegedés hogyan hat az egyes fajokra.
A tervek szerint a jövőben a világról elérhető és rendszerezhető adatok a legmagasabb szinten fogják segíteni a döntéshozatalt. De a jövőbeli tervek között az is szerepel, hogy a Big Data a tömegek számára is elérhető lesz, nemcsak az elitnek.