Egy vénaszkenner lehet az új magyar sikertermék. Sokéves fejlesztői munka és tesztelés után egy befektetői csoport is a technológia mögé állt, hogy a termék a nemzetközi piacon is megjelenjen.
Nagyjából másfél éve jelentek meg az első hírek egy biometrikus beléptető rendszerről. A Fujitsu szenzorára alapozva a magyar kutatókat tömörítő Agorix Kft. továbbfejlesztette a terméket, és egy új, elvileg végtelen számú személy azonosítására alkalmas rendszert fejlesztettek belőle. A Széchenyi Tőkebefektetés Alap (SZTA) egy új, az EU egyedi engedélyével idén megjelent tőkebefektetési terméknek köszönhetően 150 millió forintot fektet a személyazonosító rendszert továbbfejlesztő vállalkozásba.
A rendszer a szokásos 10-50 pont helyett 5 millió ponton azonosítja a belépő tenyerét, és nem drágább a hagyományos kártyás technikánál. Bár külföldön más fejlesztők is használták az érzékelőt másodlagos azonosításra, a magyar cég újítása az, hogy a szkennerük önmagában is használható.
A fejlesztők szerint a vénaalapú érzékelés kizárólagosan azonosítja az adott személyt, ezért a jövőben a bankkártya és az utazási bérlet mellett akár az útlevelet is kiválthatja. Az azonosítás után a szenzor automatikusan törli a szkennelt mintát, így a tenyér érlenyomata nem nyerhető ki a rendszerből. Egy azonosító pont kiépítése nagyjából 70 ezer forintba kerül; a háttérben futó rendszer járulékos költsége annak bonyolultságától is függ.
A vénaszkenner a tenyérben található vénák szerkezete alapján azonosítja a személyeket. Az érzékelő infravörös fényt bocsát ki: ezzel azonosítja a testrészt, és hőtérképet készít, hogy kiderüljön, élő szövetről van-e szó. A rendszer mindössze egy másodperc alatt ötmillió ponton azonosítja a vénatérképet, ami jóval gyorsabb és pontosabb a többi biometrikus rendszernél. Az eljárás az egészségre ártalmatlan, érintés nélkül is alkalmazható. Az adatokat a legmagasabb biztonsági és titkosítási szinten óvják.
A biometrikus azonosítási technológiákkal kapcsolatban számos aggály merült fel. Az ujjlenyomat beszkennelése például nem csak az érintettek ellenkezését váltja ki, de a találékonyak könnyen át is verhetik az azonosító rendszert, az írisz és az arc teljes beszkennelése pedig körülményes és drága eljárás.
A véredények mintája azonban minden embernél ugyanúgy egyedi, mint az ujjlenyomat. Az ujjlenyomat-elemzéssel szemben a vénaszkennelés előnye, hogy az egyedi minta azonosításához kevesebb adatra van szükség. Mivel a belső ismérvnek minősülő biometrikus azonosító nem lopható el, és mivel a szenzor használata nem hagy nyomot, titkos adatgyűjtésre sem használható.
Az SZTA kiemelte, hogy a termék a hazai biztonságtechnikai piacon már ismert; a vállalkozás célja, hogy az új fejlesztésekkel a nemzetközi piacon is sikeres legyen. Az SZTA 150 millió forintot, a privát befektetőtárs 21,5 millió forintot, a vénaszkenner alkalmazásait fejlesztő kisvállalkozás 43 millió forintot fektet be, hogy a nemzetközi piacot megcélzó növekedési terveihez szükséges forrásokat előteremtse.
A fejlesztők szerint a vénaszkenneres azonosítás alkalmazható például a pénzautomatáknál, személyazonosság hitelesítésre, de belső azonosító rendszerekben vagy gépjárművek indításgátlóinál is használható. Az egészségügyben szintén hasznos lehet, mivel kizárhatja a fiktív kezeléseket, műtéteket, vagy a hamis gyógyszerkiírásokat. A vénaszkenner másodlagos azonosító lépcsőként építhető be az útlevél vagy a személyigazolvány mellé, így kiszűrhetők a hamis okmányokkal élő személyek. A technológia az ügyfélazonosítás és a beléptetés területén is felhasználható.