Állítólag egy magyar fizikusé volt az alapötlet, de a világ az amerikai Chester Carlsont tartja a fénymásolás feltalálójának. Az amerikai fizikus és jogász volt az, aki emigráns német fizikustársával, Otto Korneivel New Yorkban, Queens kerület Astoria városrészében készítette az első fénymásolatot, napra pontosan 75 évvel ezelőtt.
Az épület ma is áll a 37. utcán, Queensben, egy pizzéria és egy autóbérlő üzemel benne. Ezek még nem írták be a tudomány és az üzlet történetébe, ami elődjüknek éppen ma 75 éve sikerült: itt készítette egy szabadalmi jogi tanulmányai mellett éjszakánként feltalálói babérokra törő fiatal fizikus, Chester Carlson a világ első xerografikus másolatát 1938 október 22-én, azaz itt született háromnegyed évszázaddal ezelőtt a fénymásolás. A lemásolt papíron stílszerűen a helyszín és a dátum állt: 10-22-38 Astoria. Nem ez egyébként Carlson egyetlen találmánya, neki köszönheti az emberiség a forgó hirdetőtáblákat és a vízelvezető barázdákkal ellátott esőkabátot is.
A tudománytörténetben sohasem lepődünk meg, ha magyarokkal találkozunk: Tar Domokos a Fizikai Szemlében megjelent cikke szerint Carlson előfutára Tar tanára és svájci kollégáinak barátja, Selényi Pál volt, aki állítólag (nemcsak magyar, hanem svájci fizikusok szerint is) már korábban tervezett és épített is fénymásolásra alkalmas gépet. Kapcsolódó találmányainak, szabadalmainak részleteit a világban a fénymásoló atyjaként jegyzett Carlson fizikusként és szabadalmi jogászként ismerhette is, de ez nem bizonyított.
A Carlson-féle fénymásológép alapelve Tar elmondásában a következő: „Egy fotovezető réteget visznek fel egy földelt fémlemezre. Utána a réteget dörzsöléssel feltöltik (a koronafeltöltés később jött), ezután a képet rávetítik. Ennek következtében a foto-elektromos réteg a megvilágított helyeken kisül. A rejtett elektrosztatikus képet porral előhívják, papírt nyomnak rá, amire ráragad a por, és a képet később hevítéssel, lakkal fixálják.″
Carlson tökéletesítette találmányát, majd befektetőket és gyártókat keresett. A Kodak és a General Electric elutasította, végül 1944-ben megegyezett a Battelle Memorial Institute-tal, később a Haloid is beszállt a fejlesztésbe. A Haloid 1947-ben Xeroxra változtatta a nevét, az ipari fejlesztés az ő érdemük.
A xerográfia elektrosztatikán alapuló hőrögzítéses képsokszorosító eljárás, az elnevezés görögül száraz (xerosz) írást (graphosz) jelent.
A régi másolókban a másolandó lapot egy forgó dob köré illesztették. Az elektrosztatikus töltésű dobot egy vékony fényelektromos anyagréteg, például szelénpor borítja, amelyből a megvilágításra használt ultraibolya fény hatására elektronok lépnek ki. A másolandó kép fehér részei visszatükrözik a fényt a dobra, így azokon a részeken a töltés megszűnik. A fekete részek helyén viszont a töltések megmaradnak. A megvilágításkor ezeken a részeken megtapad a finom, fekete színezőpor, így létrejön a másolat.
A mai modern másolóban tükrök és lencsék segítségével a másolandó anyagoknak csak a képe vetítődik rá a dobra, így optikai úton lehetővé válik a képméret megváltoztatása is. A színes másolóknál a másolandó anyag három letapogatáson esik keresztül, és három különböző szűrőn át kerül a dobra, melyek a fényt a három alapszín: a vörös, a kék és a zöld különböző erősségű sugaraira bontják fel. A másolaton a színeket a három másodlagos festékszín: a bíbor, a cián és a sárga, valamint a fekete segítségével hozzák létre. A színes nyomtatáshoz hasonlóan a kép négy menetben készül el: először a sárga részeket, majd a bíbor, a cián és végül a fekete részleteket nyomtatják ki.
Forrás: mozaweb.hu
1950-ben kezdték meg a Xerox-gép sorozatgyártását - az angolszász világban a márkanév annyira összenőtt a fogalommal, hogy főnévként (fénymásolat) és igeként (fénymásolni) is használatos, a photocopy vagy egyszerűen copy szavak mellett.
Selényi Tar szerint a szelén alkalmazásában is úttörő volt: „Elsőként hívott elő képet szelénen, tehát észrevette az amorfszelén fotovezetô tulajdonságát. Sajnos az ő rétegei alacsony ellenállásúak voltak, és így elektrosztatikus töltések nem tudtak rajta kifejlődni. Később be is bizonyították, hogy a szelén a legjobb fotovezető, és a legalkalmasabb a xerográfiai célokra.″
A norwalki központú Xerox Corporation ma 22,5 milliárd dollár értékű üzletifolyamat-szolgáltató és dokumentumkezelő nemzetközi vállalat. Több mint 160 országban 136 ezer alkalmazottja van.
2011. évi bevétel: 22,6 milliárd dollár
2011. évi nettó haszon: 1,3 milliárd dollár
2011. évi egy részvényre jutó nyereség: 0,9 dollár
A cég modern kori történetének legismertebb mozzanata az, hogy Steve Jobs tőlük vette át a grafikus felhasználói felület és az egér ötletét, majd az Apple-ön keresztül jutott el több, ma már teljesen hétköznapi technika a Microsofthoz is, egyenesen a korai Windowsokba.
Amikor 1979-ben a Xerox Apple-részvényeket szeretett volna vásárolni, Jobs csak azzal a kikötéssel állt kötélnek, hogy belenézhet a Xerox fejlesztéseibe. Jobst magával ragadta a GUI és az egér, amelyek a DOS monotonitásához képest páratlan áttörést jelentettek. A szöveges parancsok helyetti ikonok és ablak felhasznóbarátabbak és egyszerűbbek voltak. „Mintha egy hályog hullott volna le a szememről. Megláttam, hogy csakis ez lehet a számítástechnikai jövője” – írta erről később az Apple-vezér.