Az információk hirtelen megjelenésének oka, hogy kínai újságíróknak nyílt napot tartottak, és így a televízióban is bemutatták a szárazföldi célpontok ellen bevethető ballisztikusrakéta-hordózó tengeralattjárókat és a csapásmérő tengeralattjárókat.

A kínai központi televízióban szakértők és aktív parancsnokok arról igyekeztek meggyőzni a nézőket, hogy Kína jelentős technológiai előrehaladást ért el ezen a területen, növelte harcképességét. Az atom-tengeralattjáró egységek kulcsfontosságú erőt képeznek az ország védelmében.

Jin Csuo dandártábornok, katonai szakértő azt emelte ki, hogy Kína vállalta, nem vet be elsőként nukleáris fegyvert, de az országot atomfegyverrel fenyegetők elrettentésére hatékony eszközökre van szükség. Mint mondta, egy ilyen stratégiai atomtengeralattjáró-flotta kifejezi a haditengerészet erejét, fontos nemzetbiztonsági szerepe van.

Jin szerint azzal, hogy Kína katonai képességeit a világ elé tárja, azokat kívánja elrettenteni, akiknek hátsó szándékaik vannak, akik Kína alapvető érdekeit kívánják veszélyeztetni. Hozzátette, ezeknek nemcsak a haditengerészet légierejével, hanem az atom-tengeralattjárókkal is szembe kell nézniük.

A Global Times című lap szakértői úgy fogalmaztak, hogy a lépés üzenet azokra a provokációkra, amelyek célja a jelen geopolitikai helyzet megváltoztatása. 

Az egyik bázis parancsnoka azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben a tengeralattjárókkal több millió tengeri mérföldet tettek meg baleset nélkül, és mélységi és távolsági rekordokat is felállítottak, a leghosszabb útjuk kilencven napig tartott, ekkor húszezer kilométer körüli távolságot tettek meg. Ugyanakkor mások elismerték, hogy Kína továbbra is lemaradásban van az amerikai és az orosz tengeralattjárókhoz viszonyítva. Elsősorban a zajkibocsátásukat, valamint a felszerelhető rakéták számát tekintve. A balesetmentesség kiemelése egyértelműen azt hivatott kihangsúlyozni, hogy a nagy katonai hatalmak közül ezek szerint Kínai az egyetlen, aki még nem vesztett el tengeralattjárót baleset miatt.

A tengeralattjárókat egy olyan gyakorlathoz kapcsolódóan mutatták be, amelynek a korábbiaktól eltérően több hadihajó, romboló, fregatt és ellátó hajó a résztvevője.

A gondolat, hogy Kínának atom-tengeralattjárókra van szüksége, Mao Ce-tung néhai államelnöktől származik, és az 1950-es években vetődött fel. Célja a globális katonai hatalmak e téren is megnyilvánult monopóliumának megtörése volt, illetve válasz a fenyegetettségre. Az első nukleáris meghajtású tengeralattjárót 1970 decemberében bocsátották vízre, az első hordózórakétát pedig 1988-ban lőtték fel egy ilyenről.

A kínai haditengerészet atom-tengeralattjárói nem most először jelentek meg nyilvánosan. Egy 2009-es rendezvényen a kínai flotta hadihajóit már két ilyen jármű vezette fel, de ezt követően a kínai hadsereg visszatért a korábban megszokott titkolózáshoz.