A Google az elmúlt fél évben szépen csendben megvett nyolc, robotikával, szenzorokkal, automatizálással foglalkozó céget. Utolsó felvásárlásuk már nagyot robbant: a legújabb szerzemény a katonai célokra futurisztikus robotokat fejlesztő Boston Dynamics. Azt nem tudni, pontosan mire készül a cég, de mindenképpen valami nagyra: a projekt vezetője az Android-pápa Andy Rubin. Robotfutárokat vagy automata hadsereget fejlesztenek? A felvásárolt cégek alapján bármelyik igaz lehet.
Andy Rubin, az ember, aki összehozta az Androidot, ami világuralmat hozott a Google-nek az okostelefonok piacán, az év elején megunta eddigi munkáját, és új vízióval állt a cég vezetői elé: robotokkal szeretne foglalkozni. Kérése nem talált süket fülekre: a Google társalapítója, Larry Page egyszer úgy nyilatkozott, hogy a technológiát mindenhová el kell juttatni, ahová csak lehetséges, hogy felszabadítsuk az embereket a rabszolgamunka alól.
Az ötvenéves mérnök, Google-vezető nem előzmények nélkül kezd bele a robotos divízió kiépítésébe: mindig is érdekelték az intelligens gépek. Mielőtt az Apple-hez került, ahol gyártási mérnökként dolgozott, a kilencvenes években a fényképezőgépekbe objektíveket gyártó Carl Zeissnél volt robottechnológiai mérnök.
A Google vezérei pedig bíznak benne, a vízió megvalósítása elkezdődött. A cég az elmúlt fél évben csendben megvett nyolc technológiai céget, hogy elkészítse a robotok új generációját:
A Boston Dynamics magasan kiemelkedik a mezőnyből: csak utolsó szerződése 10,8 millió amerikai dollár értékű. Összetett, már működő, teljes robotokat fejlesztenek, nem is akárkiknek: az amerikai hadseregnek, a tengerészgyalogságnak és a Pentagonnak. Eddig olyan gépeket készítettek, mint az életmentő terminátor, az Atlas; a katonai robotmacska, a Wildcat; a robotgepárd, ami futószalagon már lenyomta a világ leggyorsabb futóját, Usain Boltot; vagy a betontömbbel dobálózó robotkutya, a BigDog. Megvásárlásának hírére emelkedni kezdett a Google részvényének árfolyama, a cikk írásának pillanatában kicsivel átlépte az 1100 dollárt.
Bár a biztonság kedvéért megvették a terület legnagyobb nevét, Rubin szerint a maradék hét cég együtt képes mobil, ügyes robotot készíteni. Ettől függetlenül pedig további felvásárlásokat is terveznek. A projekt központja Palo Altóban lesz, egy japán irodával kiegészítve. Most a Google más részlegeiből irányítanak át munkatársakat, és robotikával foglalkozó mérnököket keresnek.
A Google egyelőre nem beszél konkrét tervekről, nem állítja, hogy a robotokkal együtt olyan dolog jönne, ami a felhasználóknál akkorát szól, mint az Android vagy a Google Glass. A projekthez közel álló, a New York Timesnak név nélkül nyilatkozó források szerint a reális rövid távú célok között a gyártás, az elektronika összeszerelésének automatizálása szerepel. Ezek nem olyan projektek, mint a titokzatos X Labból kinövő Glass vagy az önvezető autó - nem a távoli jövőben valósulnak meg, hanem inkább minél előbb.
A másik csapásirány az Amazonnak fájhat: a Google azt szeretné, hogy a gyár padlójától a vásárló küszöbéig a lehető legtöbb folyamat automatizálva legyen, az elkészítéstől a szállításig. A cég már kísérletezik csomagszállítással a Google Shopping projekt keretében, amely csak néhány városban elérhető. Rubin azt is elismeri, hogy még több területen áttörésekre van szükség ahhoz, hogy igazán nagyot alkothassanak. Egyelőre nem elég jó a robotok szoftvere, az érzékelőik; viszont több hardveres problémát már megoldottak, például a a mozgást, mobilitást és a kezek mozgatását.
Akármit is állít Rubin arról, hogy milyen földhözragadtak a robotos terveik, nem biztos, hogy hinni kell neki: a Google már most is sok eléggé jövőbe mutató technológiával kísérletezik:
A Boston Dynamics felvásárlása mindenképpen komoly lépés, a cég profilja alapján egyértelműen állíthatjuk, hogy a jövő robothadseregéhez teszik le az első téglákat. A cég az amerikai hadsereg kutatás-fejlesztéssel foglalkozó ügynökségének, a DARPA-nak a hírek alapján szinte kizárólagos, de mindenképpen az egyik legnagyobb robotos partnere. Technológiai előnyük magánhadsereg-építésbe fordulhat: Joe Bondaryk, a cég projektmenedzsere óvatosan csak annyit nyilatkozott, hogy megtartják eddigi katonai kapcsolataikat, de újakat már nem építenek ki.
Nem csoda, hogy a teljes sajtó és a szakértők is csak találgatnak: a felvásárolt technológiák nem egy konkrét irányba mutatnak. Chris Melhuish, a Bristol Robotics Laboratory igazgatója szerint az intelligens kerekektől az időseket segítő humanoid robotokon át precíz gyilkológépekig bármi fejleszthető ennyi céggel. Will Jackson, a RoboThespian nevű robot egyik fejlesztője egyenesen azt állítja, hogy a Google az áruházakban és a reptereken keresési asszisztenseknek használná a robotokat: mégis jobb kérdezni valakitől, aki a szemedbe néz, mint az okostelefont nyomogatni
A robotokkal kapcsolatos közbeszédet Amerikában most nem a menő jövő foglalkoztatja, hanem az, hogy egyre kevesebb kétkezi munkásra lesz szükség, ami már amúgy is probléma néhány területen (többek között emiatt rendszeres attrocitások érik a techcégek dolgozóit, legutóbb például egy Google-busz ablakát törték be). Félelmük bizonyos szemszögből nem alaptalan, nemcsak a Google kísérletezik robotokkal: az Apple tavaly 10,5 milliárd dollárt költött robotikára, az Amazon pedig 750 millió dollárért megvette a Kiva Systems, kerekes robotokat gyártó céget, amellyekkel nyilvánvalóan az áruházi pakolókat helyettesítenék.
Az egyértelmű, hogy Google-től, robotoktól függetlenül világszerte egyre kevesebb fizikai munkásra lesz szükség. Érdemes a kérdést talán úgy megfogni, hogy ezek mind felszabadított erőforrások, akik értelmes dolgokat találhatnak ki ismétlődő, monoton, robotokkal is elvégezhető munkák helyett. Ehhez viszont intelligencia és képzés kell, a jövő kormányainak ezért érdemes minél többet költeni az oktatásra.