A Bitcoint eredetileg az internet fizetőeszközének szánták, olyan lenyomozhatatlan, mindenféle állami és banki befolyástól és kötöttségtől mentes valutának, ami leszámol a korrupt, átláthatatlan pénzvilággal, és igazi forradalmat hoz. Nem is csoda, hogy anarchisták, hekkerek, geekek csaptak le először az ötletre, majd rögtön a kísérletező kedvű idealisták után az internet sötét, vagy féllegális szegleteinek fenntartói jöttek.

A bitcoin divatba jött, és a klasszikus tőzsdei buborék-jelenséghez hasonlóan tömegével szálltak be a késői befektetők, amitől a virtuális pénz árfolyama elképesztő száguldásba kezdett. A Bitcoin 2013-at 10 dollár alatti áron kezdte, innen novemberre 1200 fölé kúszott fel, ahonnan napok alatt bezuhant 600 alá, jelenleg pedig megint felfelé tart, most éppen 968 dollárt ér, de lehet hogy két bekezdés múlva 1000 lesz, vagy éppen 900. A vadul ingadozó árfolyam a spekulánsok számára is ideális tereppé tette a Bitcoint, napok, néha órák alatt lehet vele elképesztő nyereséget összehozni, vagy éppen azt elbukni. És persze megjelentek a klónok is, mint a nyílt forráskódú Litecoin vagy a viccre vett Dogecoin. Végül pedig eljött a kriptopénzek Kánaánja: elindult a Coingen, ahol bárki készíthet saját virtuális valutát.

A Bitcoin és az összes hasonló virtuális fizetőeszköz működésének alapja, hogy a pénzt "bányászni" kell. Ez magyarul annyit tesz, hogy a számítógépünk erőforrásait egy nagy bonyolultságú, komplex matematikai műveletsorhoz adjuk kölcsön, és ahogy ennek a feladatnak az apró darabkáival végzünk, úgy gyarapodik a számlánkon a zseton. Hogy mit is számolunk valójában, az mellékes, a lényeg, hogy nagyon komplex algoritmus legyen, amivel jó lassan végez a sok pénzbányász, mert amikor eljön ez a pont, akkor befejeződött a tőkefelhalmozás, onnantól már annyi pénz marad a világban, és cserél gazdát.

A Coingen ad nekünk két választható algoritmust a saját pénzünk bányászatához, és beállíthatjuk azt is, mekkora legyen a feldolgozandó adatmennyiség - amivel tulajdonképpen azt határozzuk meg, mennyi virtuális pénzt szeretnénk létrehozni, és az milyen sebességgel készüljön el. Ezután jöhet a kreatív alkotási folyamat, el kell neveznünk a pénzünket, és ikont rajzolni neki, majd kifizetni a regisztráció díját a Coingen felé. Ez jellemző módon Bitcoinban megy, a bevezető egycentes akció után most 5 bitcoin-cent az ár, ami nagyjából 50 dollárnak, azaz 11 ezer forintnak felel meg. Még egyszer ugyanennyiért levetethetjük a pénzünk logójáról a Coingen reklámját.

(A Bitcoin-dollár ráta egyébként az elmúlt két és fél bekezdés megírása alatt 1008-ra kúszott fel.) 

Innentől pedig szabad a vásár, a pénzünk tranzakcióit a Coingen kezeli, a generálását pedig mi magunk, illetve a hozzánk csatlakozó lelkes pénzbányászok, egy privát p2p hálózaton keresztül (profibbak itt megadhatják, milyen portot használjon a hálózat). A Coingen alapítója a Digital Trendsnek azt mondta, szeretne segíteni azoknak a saját kriptovaluta elkészítésében, akiknek nincs meg hozzá a kellő technikai tudásuk, de a lelkesedésük és vállalkozókedvük igen. Ez be is jött, most már sokkal inkább a marketinges érzékünkön múlik a virtuális pénzünk sorsa, mint azon, hogy mennyire tudunk programozni és titkosító kódokat faragni. A Coingenen már több mint száz aktív, működő virtuális pénz van, és még legalább ugyanennyi, ami visszaigazolásra vár a regisztrálótól, plusz ki tudja mennyi, ami inaktív, vagyis megcsinálták, kifizették, de senki nem használja. És mindezt pár nap alatt. van Jesuscoin, Beercoin, Yolocoin, Gaycoin, vicces nevekért érdemes végigböngészni az aktív pénzek listáját – de egyébként ugyanitt tudunk bármelyikbe beszállni bányásznak is.