Döntött a kormány, két új blokkot kap a Paksi Atomerőmű. A 2023-ra elkészülő bővítést részben orosz hitelből finanszírozzák, és az árcédulán legalább 3000 milliárd forint lesz. De mi kerül sokba egy atomerőmű bővítésén? Elvégre abban is csak vizet forralnak, ahogyan az összes többi hőerőműben. Ennek jártunk utána.
A gázzal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművekben vizet melegítenek, az így előállt vízgőzt turbinákra engedik, majd az előállt mozgási energiával generátort hajtanak meg. A többlépcsős folyamat végeredményeként áll elő a villamos energia.
Az atomerőműnél csupán az első lépésnél működik másképp: maghasadás során felszabaduló energia melegíti fel a vizet, a kb. 300 fok hőmérsékletű, magas nyomású víz egy hőcserélőben, az ún. gőzfejlesztőben alacsonyabb nyomású vízből gőzt állít elő, ez a gőz ugyanúgy turbinára megy, ami generátor meghajtásával termel áramot. Az atomlétesítmény ára szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható az a tény, hogy odabent maghasadás történik, ami veszélyes, radioaktív anyagokat termel. A keletkező hasadási termékek azok, amelyek miatt speciális mérnöki rendszerekkel kell körülvenni a reaktort.
A fosszilis üzemanyagokat (gázt, szenet) elégető erőmű kazánja akár a szabad ég alatt is lehetne, az atomerőművek berendezései azonban hermetikusan el vannak zárva a külvilágtól, és többszintű védelmet kell kiépíteni köréjük – mondta megkeresésünkre Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének vezetője.
Nyilvánvalóan egészen más a helyzet, ha egy hőerőműből kiszivárog egy kis olaj vagy gáz, mint amikor radioaktív anyagok juthatnak ki a környezetbe. Jó példa erre a Japánt sujtó szökőárban megsérült fukusimai erőmű, ahol a szivárgások miatt több tíz kilométeres körzetben mindenkit ki kellett költöztetni. Hogy ezt elkerüljük, az atomerőműveknek komoly biztonsági előírásoknak kell megfelelniük.
Nem olyan régen, 2010-11-ben adták át a Gönyűi Kombinált Ciklusú Erőművet, ami 400 millió euróba, azaz mai árfolyamon nagyjából 120 milliárd forintba került. Ez azonban sokkal kisebb létesítmény, csupán 433 MW a teljesítménye. Pakson két 1200 MW-os blokkot akarnak felhúzni, tehát az atomerőmű öt és félszer nagyobb teljesítményű.
Egy átlagos épületben elég néhány vastagabb vasbeton tartógerendát felhúzni és a szinteket lebetonozni, a falakat pedig akár acélból vagy téglából is kirakhatják. Az atomerőmű ennél sokkal komolyabb szerkezet: belső fala egy-másfél méter vastag előfeszített vasbetonból van, hogy a szerkezet üzemzavarok esetén ellenálljon a ránehezedő 2-3 baros belső nyomásnak, és van még egy külső fal is, ami szintén egy méteres és az a feladata, hogy a belső falat védje a külső behatásoktól.
Az erőművek legkülönlegesebb berendezése a kovácsoltvas reaktortartály, ami kb. 3 méter átmérőjű, 30 centiméter vastag a fala, és belülről még korrózióálló bevonattal is el kell látni. Ennek 60-70 éven át gond nélkül kell bírnia a benne lévő 150-170 bar nyomást, valamint a maghasadás során felszabaduló neutronok roncsoló hatását. Ezt a berendezést ugyanis az erőmű működése során nem tudják lecserélni. Aszódi Attila elmondta, ez olyan speciális berendezés, ami egymagában elviszi a beruházási költség körülbelül 10 százalékát.
Ezen kívül még számos nagyberendezés található az atomerőművekben. Nagyjából ötezer hőátadó cső halad át a gőzfejlesztőn, amiből erőműblokkonként 4 darabra van szükség. Drágák a turbinák és a hűtővízszivattyúk is. A biztonsági rendszerek, amelyekre a fosszilis erőmű esetében nincs szükség, négyszeresen redundánsak, tehát ugyanabból az eszközből több is rendelkezésre áll. A fentieken túl még számításba kell venni az építkezésen dolgozó több ezer munkás bérét, valamint a talajrendezési munkálatok költségét.
Az építkezés költségeivel kapcsolatban Aszódi Attila elmondta, hogy egy atomerőmű esetében nagyságrendileg ötezer euró kilowattonkénti beruházási költséggel kell számolni, míg egy gázüzemű létesítménynél ennek a 25-40 százaléka lehet a ráfordítás. Ez óriási különbség, ugyanakkor az atomerőműnek jóval kisebb lehet a működtetési költsége, mint egy gázüzeműnek. Amíg az atomerőművi áramárban körülbelül 15 százalékot tesz ki az üzemanyag költsége, addig a gázerőműnél ez akár 60-75 százalék is lehet. Így magas gázárnál – márpedig azt nem tudjuk előre megmondani, hogy az erőműblokkok 2023-as indulásakor mennyibe kerül majd a gáz – az olcsóbban felépített gázerőműnél lehet magasabb egységnyi villamosenergia ára.