Hatalmas változást hozott a Microsoft életében, hogy Steve Ballmer nyugdíjba vonult, Bill Gates lemondott elnöki posztjáról, és az évről évre több tízmilliárd dollár nyereséget termelő vállalat irányítását egy veterán alkalmazott, Satya Nadella vette át. A tét óriási, mert hiába dől a pénz, a cég egyre kevésbé meghatározó szereplő az informatikai iparágban. A Microsoft sokkal többet költ kutatásra, mint a Google, mégis a rivális dobja piacra a leghajmeresztőbb újításokat.
Mielőtt részleteznénk a Microsoft vezetőjére váró feladatokat, bemutatjuk a szakmai körökön kívül jószerivel teljesen ismeretlen Satya Nadellát. India negyedik legnagyobb városában, az informatikai fellegvárként elhíresült Haidarábádban született 1967-ben, szülőhazájában járt iskolába, az általánostól egészen az egyetemig. A Manipal Egyetemen még elektromérnöknek tanult, az üzleti mesterképzést azonban már az Egyesült Államokban végezte el. Hétköznap a Microsoftnál dolgozott, hétvégenként pedig átugrott a Chicagói Egyetemre.
Az élethosszig tartó tanulás elkötelezett híve, és nem csak a műszaki dolgok érdeklik. „Ha van 15 szabad percem, belehallgatok egy idegkutatásról szóló online kurzusba, vagy valami hasonlóba” – mondta egyszer egy interjúban Nadella. Úgy véli, az iskolai krikettcsapat tagjaként tanulta a legtöbbet a csoportmunkáról és a vezetésről, és azóta is rajong ezért a sportért. Ma már leginkább versek olvasásával szeret kikapcsolódni, és nagy geek lehet, mert ebben is megtalálta az kapcsolatot az informatikához. Szerinte a költészet nagyon hasonlít a kódolásra, mert olyan dolgokat foglalnak össze néhány sorban (vagyis tömörítenek), amikről hosszú mondatokat is lehetne írni.
Nadella egyébként hűséges típus: iskolai szerelmét vette feleségül, 22 éve házasok és három gyermekük van. Ugyanennyi ideje van a Microsoftnál, ahol különböző pozíciókban dolgozott. A Bing vezetőjeként szerepe volt a kereső fellendítésében, és neki köszönhető, hogy a Microsoft megvetette a lábát a felhőalapú szolgáltatások piacán, ahol már fej-fej mellett halad az Amazonnal. Eredményeit nagyra tartják a cégnél, és munkáját eddig is jól fizették, bónuszokkal együtt tavaly 1,7 milliárd forintnyi összeget vitt haza.
Meglepő lehet azt hallani egy cégről, amelynek 80 milliárd dolláros készpénztartaléka és évente több tízmilliárdos nyeresége van, hogy óriási bajban van, pedig a szakértők szerint ez a helyzet. Pont ez az őrült nagy gazdagság okozza a gondokat, mert a befektetők és a menedzserek is elkényelmesedtek, hiszen a régi termékek is hozták a profitot.
A Microsoft nem a lakossági piacon keresi a legtöbb pénzt, hanem a vállalati szegmensben, és gyakorlatilag nincs ma olyan vállalat a világon, amely mindkét területen piacvezető lenne. Sokan azt várják Nadellától, hogy véres kezű gyilkosként levágja a cégről a fölösleges részlegeket, amelyek miatt nem tudnak a lényeges dolgokra koncentrálni. Egyesek szerint a Bing, az Xbox és a Windows Phone fejlesztését is át kellene passzolni másnak, hiszen az Office, a szerverek, és az Azure felhőplatform hozza majd a pénzt. Mások pont azt látnák jónak, ha az új vezető leölné a most rengeteg pénzt termelő szent teheneket, vagy legalábbis aktívabban keresne új bevételi forrásokat, és kikényszerítené, hogy az ötletekből termékek szülessenek.
Ez ugyanis elég rosszul ment Ballmer vezetése alatt. A Microsoft évente tízmilliárd dollárt költ kutatás-fejlesztésre – többet mint a Google, mégsem ő hozza ki a legmenőbb újdonságokat. Jó példa erre a vércukormérő kontaktlencse, aminek a kutatását még a Microsoft támogatta. A projekten dolgozó tudós végül a Google-nél kötött ki, mert odavonzotta a Glass okosszemüveg fejlesztése, és minden eszközt megkapott ahhoz is, hogy az elgondolásból termék legyen.
De említhetnénk azt is, hogy a Microsoft már 1997-ben érintőkijelzős és gyorsulásmérős telefonokkal kísérletezett, mégis az Apple indította el az okostelefonok forradalmát. A cégalapító Bill Gates évtizedek óta intelligens házban lakik, de a Google a Nest felvásárlásával közelebb áll ahhoz, hogy az automatizált otthont szélesebb tömegek számára elérhetővé tegye. A Microsoft már évekkel ezelőtt lepaktált a Forddal, hogy majd együtt fejlesztenek okosautót, de a Google-nek már nyolcszor több partnere van az autóiparban. Ráadásul a mérnökök nyilvánvalóan egy olyan cégnél akarnak dolgozni, ahol önmagát vezető autót és négylábú autonóm robotokat buherálnak, és nem ott, ahol a Windows optikai tuningolása a legnagyobb kihívás.
Nadellának meg kell értetnie a befektetőkkel, hogy kockázatvállalás nélkül sohasem lesznek képesek növekedő pályára állni. A Microsoftnak olyan újdonságra van szüksége, ami az okosszemüvegnél és robothadseregnél is menőbb.