Egy magyar csapat alkotta meg az első mesterséges drónrajt: alakzatban repülnek, akárcsak a madarak. Az ELTE kutatói levideózták, ahogy az önálló robotok felszálltak és közösen repültek, formációban vagy vezetőt követve – mindenféle központi irányítás nélkül.

A kísérletben használt kvadrokoptereknek négy rotorjuk van, a navigációhoz pedig GPS-vevőket használnak. Saját pozícióikat rádiójelekkel osztják meg egymással. A demonstráció bemutatta, milyen hasznosak lehetnek a biológia törvényei a technológiai fejlesztésekhez.

A drónokat gyakran egyedüli repülésre tervezik, és bár a kutatók már korábban is készítettek csapatmozgásra képes példányokat, csak a Vicsek Tamás fizikus által vezetett csoport épített olyat, amelyek nem belső térben és központi számítógéppel irányítva repültek.

Vicsek szerint az egyetlen igazán magától repülő korábbi drónrajt Dario Floreano svájci kutató készítette 2011-ben. Ezek a gépek azonban rögzített szárnyasak voltak, különböző magasságban kellett repülniük, hogy ne ütközzenek össze, és csak állandó sebességgel tudtak haladni. Az ELTE kutatóinak drónjai viszont képesek koordinálni saját mozgásukat, képesek forgó gyűrűalakzatban vagy egyenes vonalban is repülni, sőt átverekedik magukat akár egy falba vágott lyukon is.

A robotokat az 1986-os Boids nevű program inspirálta: virtuális repülő objektumokat szimuláltak, amelyek három szabály alapján repültek alakzatban: igazodás, vonzás és taszítás. Ezekkel el tudták kerülni az ütközést.  

A nehézséget a gyakorlati megvalósításnál az okozta, hogy a GPS-jel nagyon zajos, és gyakran nem valós idejű. Ezért fel kellett gyorsítani a robotok reakcióidejét: rádiójelekkel is kommunikálnak, de sokszor ez sem elég, ezért következő lépésként kamerákat is kapnak majd.