A New York Times számolt be a kísérletről, amiben a több mint 1100 résztvevő egy fiktív tudományos hírt olvasott el egy nanoezüstnek nevezett technológiáról, annak felhasználási területeiről és lehetséges veszélyeiről: kiváló antibakteriális hatásai lehetnek, viszont szennyezheti a vizeinket is. A tanulmány a Journal of Computer-Mediated Communication című szaklapban jelent meg.

Az alanyok fele egy olyan verziót olvasott, ahol a poszt után kulturált hangnemben vitatkozó kommentek szerepeltek, a másik fele olyat, amiben a személyeskedés és az anyázás ment, mint az szokott az interneten általában. A kommentek hossza és lényegi tartalma nem különbözött, csak a durvákat csúnya szavakkal rakták tele. 

Az eredmények egyszerre voltak meglepőek és kiábrándítóak: amikor az olvasók véleményeit összegezték az cikk tartalmáról, kiderült, hogy a durva kommentek erősen befolyásolták az olvasottak befogadását, sokkal negatívabban álltak hozzá az emberek az alapcikkhez. A kommentek azon nem változtattak, hogy alapvetően mit gondolunk valamiről, aki negatívan állt hozzá, nem változtatott ezen és fordítva, viszont akik a durva kommenteket olvasták, sokkal szélsőségesebben kezdtek el gondolkodni a témáról.

A felmérések szerint az amerikaiak hatvan százaléka keres tudományos híreket az interneten, így egyáltalán nem mindegy, mivel találkoznak a cikkek alatt. Nem csoda, hogy egyre többen tiltják a hozzászólási lehetőséget.