A legegyszerűbb okosóra is vonzóbbnak tűnhet az ipari internetnél, pedig az informatikában ez utóbbiról beszél mindenki, nem a csuklón fityegő filléres kütyükről. Akinek erről a kifejezésről egy gépzsírszagú, böngészőből irányítható ipari erőgép jut eszébe, nem járt nagyon messze a valóságtól. A VR-sisakkal vezérelhető földtúró markológép ugyanúgy ide tartozik, mint a Samsung legújabb okosórái, amelyek megmérik a szívritmusunkat és az adatokat feltöltik egy szerverre.
Az Ipari Internet mesterséges kifejezés, amit a GE talált ki, hogy egy kalap alá vegye a legforróbb technológiákat, amelyek több csillió dolláros megtakarítással kecsegtetnek. Van ebben minden, ami egy geeket lázba hozhat: hálózatba szervezett gépek és szenzorok, gépek közti kommunikáció, dolgok internete, nagyméretű adatbázisok elemzése és mesterséges intelligencia. Ebben a rendszerben az eszközöknek helyi szinten is van némi intelligenciájuk, és megosztott interfészeken tudnak egymással kommunikálni, parancsokat küldeni és fogadni.
Az ipari internet bevezetésének egyik első területe az egészségügyi szektor, ahol a modernizáció színvonalasabb szolgáltatást ígér, a mostaninál alacsonyabb áron. Jó példát találtunk erre egy SAP tanulmányban: egy doktor New Yerseyből 600 000 kórházi látogatás elemzésével arra jött rá, hogy a betegek 1 százaléka felel a kórházi számlák 30 százalékáért. Az egészségbiztosítók elkezdték proaktív módon segíteni a gyógyszerek használatát a magas kockázatú betegnél, és ennek hatására drámaian csökkent e csoport költsége. Az Egyesült Államokban a korábbi, a megrendelések számán alapuló juttatásokról kezdenek átállni arra, hogy a páciensek állapotától függjön az orvosok fizetése. Ehhez azonban az orvosoknak szükségük van pontos klinikai adatokra, mert enélkül nehezen tudják megítélni, hogy kikkel kell többet, vagy másképp foglalkozni.
A gyógyszerészeti kutatásban is áttörést hozhatnak az egészségügyi adatok, de ebben az esetben szigorúan csak anonimizált információk felhasználásáról lehet szó. Mérhetőbbé válik a rajtunk alkalmazott gyógyszerek és terápiák hatékonysága, gyorsabb és pontosabb visszajelzést kapnak a gyártók – mondta Mitch Jackson, aki a GE-nél az ipari internet rendszerét tervezte meg, és azért járt Budaörsön, hogy előkészítse az ott zajló fejlesztési munkálatokat, amely a HDF/minds and machines gigaprojekt része.
Külső szemlélőként pofonegyszerűnek tűnik az egész: nyilván minden ott van a kórlapon, tehát csak le kell futtatni egy keresést az adatbázisban, és már meg is van az eredmény. Most azonban az elérhető adatok nagy része számlázási adat: felírták a gyógyszert, a páciens kiváltotta. Azt csak feltételezzük, hogy rendesen be is szedte, és állapotának változásáról sincs közvetlen visszajelzés.
Hazánkban 2015. januárra készül el az egységes Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér, amely felsorol minden egyes megjelenést állami szakrendelőben vagy kórházban, leírja, milyen ellátást kaptunk, milyen gyógyszert szedtünk az elmúlt 15 évben. Csupán a lényeg hiányzik, hogy valójában milyen állapotban voltunk, milyen eredményekkel zárultak a vizsgálatok és kezelések – derül ki kollégánk cikkéből, amelyben az Ügyfélkapu rendszerén keresztül elérhető szolgáltatásról számol be.
Ezen változtatnak majd a pácienseket monitorozó szenzorok. Azokat a vizsgálatokat, amelyek miatt tavaly még kórházba kellett menni, azt jövőre már a háziorvos, öt év múlva pedig mi magunk is elvégezhetjük egy boltban vett kütyüvel. Gondoljunk csak a Samsung szívritmust monitorozó karóráira, amely világszerszte több tízmillió ember csuklóra juttathat el egy egészségügyi szenzort. Bár az iparági elemzők egy része nem vár átütő sikert a február végén bemutatott okosóráktól, a velük begyűjtött tapasztalatokat jól tudják majd hasznosítani az újabb szórakoztató kütyük, valamint az egészségügyi eszközök fejlesztése során. Hasonló evolúció történik a genetikában: az első emberi genom megfejtése 10 milliárd dollárba került, most 1000 dollár egy teszt, néhány év múlva filléres otthoni eszközökkel vizsgáljuk a génjeinket.
„Úgy kell megépíteni az egészségügyi rendszereket, hogy kezelni tudják a jövőbeni változásokat” – mondta Mitch Jackson. „Óriási adatmennyiségekről van szó, egy genetikai profil akár önmagában is fél-egy terabájtos lehet, és a kisebb méretű adatok is összességében komoly sávszélességet és nagy tárhelyet igényelnek.” A GE rendszertervezője szerint a jövőben a szenzorok másodpercenként több milliárd bejegyzést generálhatnak, és úgy kell felépíteni a hálózatot, hogy az eszközöktől egy másodperc alatt garantáltan eljusson az információ a nagy teljesítményű adatközpontba.
Három olyan krónikus betegség van, amelyeknél érdemes lenne bevezetni a távfelügyeletet, derül ki a Cisco egyik tanulmányából. A szív- és tüdőbetegségek, valamint a 2-es típusú diabétesz esetén. Ehhez létre kell hozni a betegfelügyelő rendszereket és ki kell alakítani az erre épülő kezelési eljárásokat. Spórolást az eredményez, hogy a pácienseknek kevesebb ideig kell kórházban tartózkodniuk, és a legjobb gyakorlat alapján kialakított, szabványos kezelésben lehet részük. Mivel a rendszer ki tudja mutatni, hogy a pácienseket mely körzetekben kezelik a legjobban, azonosítani tudjuk a legjobb megoldásokat, és az orvosok tanulhatnak egymástól.
Az adatgyűjtés központosításával kiszűrhetők a fölöslegesen elvégzett vizsgálatok, azaz két orvos nem küldi kétszer röntgenre a beteget, csak lekéri a szerverről a meglévő felvételeket. De az is jelentősen csökkenti majd a kórházi berendezések árát, hogy nem kell mindegyikre külön kijelzőt szerelni. A beépített monitorok fölöslegessé válnak, ha az orvosok egy tableten vagy mobilon is meg tudják nézni a másodpercre pontos adatokat. Mitch Jackson külön kiemelte, hogy ezt nemcsak az intézmény területén tehetik meg, hanem akár távolból is, amivel enyhíthető a szakemberhiány. Ha részletes adatokat vesznek fel a vizsgálatok során, akkor a páciens esetét akár videokonferencián is meg tudják tárgyalni az érintett szakorvosok. A vizsgálati eredmények kiértékelésében olyan intelligens elemzőeszközök is részt vehetnek, mint az IBM Watson, amely az Egyesült Államokban a clevelandi klinikán segített megfejteni bonyolultabb eseteket.
Egyetlen nyitott kérdés maradt a végére: megbízhatunk-e ezekben az online rendszerekben. Amikor azt látjuk, hogy havonta lelepleznek egy évek óta titokban terjedő kémprogramot, és a világ legnagyobb védelmet élvező szervezetei, az atomrektorok, bankok és kormányok is a támadások áldozataivá válnak, nem tudjuk egy laza legyintéssel elhessegetni a problémát. A legtöbben csak az adatok kiszivárgására koncentrálnak, pedig ennél sokkal súlyosabb gondokat okozhat, ha támadók átírnak bejegyzéseket, és valakit emiatt félrekezelnek. Képtelenség? Az is sokáig lehetetlennek tűnt, hogy távolról, kártékony szoftverkóddal tegyék tönkre a titkos iráni urándúsító centrifugákat.