Folyamatosan nő a tévézéssel töltött idő, hazánkban már 311 perc a napi átlag, de ezzel egy időben a webes tartalmak is egyre népszerűbbek. Sokan szeretnék a Youtube és más szolgáltatók tartalmait nagy kijelzőn nézni, de ehhez vagy össze kell drótozni a számítógépet a tévével, vagy eleve okostévét kell venni. Az utóbbiak azonban lassan terjednek, a magyar tévék átlagéletkora 9 év, alkalmatlan az internetes tartalmak lejátszására.
Az UPC látszólag egy csapásra megoldotta a problémát: a tévézők által használt set top boxokat kötötte be az internetre. A felhasználó megnyomja egy gombot a távirányítón, és néhány pillanat alatt bejön egy új grafikus felület, amelyen elkezdhet online tartalmakat böngészni. Van például Youtube és Picasa, tehát ha egy fényképet feltöltünk a Google-féle tárhelyre, néhány másodperc után azt a tévénken is meg tudjuk nézni.
Az egészben az a nagyszerű, hogy semmit nem kell lecserélni. A set top box ugyanis csak egy 720p felbontású videojelet fogad, pontosan ugyanolyant, mint a tévécsatornák. A videojelben megjelenő online tartalmakat a UPC központjában töltik be, gyakorlatilag a szervereken futó Youtube-klienst irányítjuk otthonról a távirányítóval, és a szerver böngészője tölti be a webes tartalmakat. Egyébként a Youtube ugyanazt a leanback interfészt használja, mint ami a Wii U-n és más hasonló eszközökön megjelenik, és a videostream titkosítva van, hogy ne tudjuk lementeni.
Sajnos csak a HD set top boxokon lesz ilyen webes elérés, tehát most 200 ezer felhasználó fér hozzá, de Severina Pascu, a UPC Magyarország vezérigazgatója szerint év végére megduplázzák ezt a számot, olyan nagy az érdeklődés a nagy felbontású tartalmak iránt.
A lejátszandó tartalmakat a UPC mobilos appjaival is ki tudjuk választani, és tableten vagy okostelefonon kiválasztott videóra bökve a tévén indul el a lejátszás.
Ebben az egészben az a rossz, hogy a UPC egy zárt kertet hoz létre, mint amilyen régen a WAP volt a mobilokon. Ez nem nyílt csatorna - nem is lehet az, hiszen a UPC-nek komoly erőforrást kell arra áldoznia, hogy tízezernyi különféle webes tartalomból minden egyes felhasználónak egyedi videojelet generáljon. Egy kisebb tartalomgyártónak, legyen bármilyen jó blogja vagy videócsatornája, nem lesz egyszerű bekerülni ide.
Ez is egy újabb példa arra, hogy a távközlési szolgáltatók miként próbálják az igájuk alá hajtani a szabad webet. Ha már bekötötték a WikiTriviát, hogy azzal keressünk az éppen nézett filmhez kapcsolódó információkat, akkor egyelőre kicsi az esély arra, hogy bekössenek még öt hasonló szolgáltatót. És mivel a családok nappalijában drága megjelenni (gondoljunk csak a méregdrága tévéreklámokra), a jövőben valószínűleg elkérik majd az árát annak, hogy egy weboldal vagy egy online szolgáltatás ikonja megjelenjen a kínálat tetején.
De amíg eljutunk ide, még van időnk megtanulni, hogyan tudjuk összekötni a számítógépünket a tévével, hogy azt böngésszünk a nagy kijelzőn, amit csak akarunk.