Egyrészt azért, mert a megszellőztetett egyszemélyes kampány, vagyis amikor egy előre kitalált történetet kell majd lejátszanunk, bántóan zs-kategóriás, erőszakos rendőrökkel és a világ legnagyobb kliséjével (mit teszel, ha a rendőr pajtásaidról kiderül, hogy rablók). Még motorháztetőn-átszánkázás is van az előzetesekben, meg persze nagyon kemény rendőrök -- szerencsére a Battlefieldeket nem azért szeretjük, mert jók az egyszemélyes kampányok. Mert hát nem jók. Sajnos a többjátékos mód sem volt túl csábító elsőre, mert a rabló-pandúros játékoknak van királya, még ha nem is tökéletes: a Payday két részben is hozta a pénzeszsákcipeléssel vegyített lövöldözés izgalmát. Ráadásul elég nehéz átsiklani afölött, hogy nincs az a nagy szajré, amiért a rendőröknek érdemes lenne romba dönteni Los Angeles belvárosát.

Aztán jött az E3, és a videó arról, milyen is lesz egy többjátékos csata. Autókkal a helyszínre száguldunk, jól koreografált akciójelenetekbe bonyolódunk, és a történet egy jól megírt forgatókönyv szerint zajlik le: a rablók feltörik a páncélautót, autókonvojjal menekülnek, elakadnak, közben ledől egy daru és beomlik egy felüljáró, végül a szajré is jó helyre kerül, meg a rablókat is elkapják.

Ez a hatperces bemutató tömegeket mozdított meg, nem is fért be mindenki a játék bétatesztjére, ahol két játékmódot lehet kipróbálni. Az egyik a Heist, ahol a rablóknak lépésről lépesre haladva kell hozzájutniuk a pénzhez (feltenni a bombát a páncélautó ajtajára, megvédeni azt a detonációig, aztán a pénzt felkapva biztonságba jutni), a rendőröknek pedig az a dolguk, hogy ezt megakadályozzák. A Blood Money ennyire sem cizellált: ott a játéktér közepére van ledobva egy halom pénz, mindkét oldal játékosainak az a feladata, hogy a pálya két ellentétes pontján lerakott, saját páncélautójukba olyan sokat hordjanak ebből, amennyit csak tudnak. Ez elsőre elég hülyén hangzik, hiszen így valójában a rendőrök is dézsmálják a pénzt, de a játék ezt úgy magyarázza, hogy ők nem lopnak, hanem összeszedik a bizonyítékot.

A játékélmény tulajdonképpen egész addig hasonló a Battlefield 4 (vagy akár a 3) városi pályáihoz, míg el nem kezdünk odafigyelni a pénz széthordása közben tapasztalható finomságokra. Vagyis a Hardline nem ad újat, amíg csak a teljesítményünkért cserébe kapott pénzből vásárolt fegyverekkel lövöldözve rohangálunk. Viszont amikor ráállunk arra, hogy a lehető legtöbb lóvét felmarkolva anélkül slisszoljunk ki a golyózáporral vegyített pokolból, hogy bárki észrevenne minket (ami amúgy nehéz, mert a pénzt cipelő karaktereket kívülről valóban nagy zsákokat cipelő fegyvereseknek látjuk, akik után csak úgy porzik a bankófelhő), az tud újat hozni. Kicsit olyan, mint a capture the flag játékmód, ahol a két csapat egy zászlót próbál a saját bázisára bevinni, csak itt nem egy szászló van, hanem nagyon sok.

A játék korábbi részeit ismerőknek talán feltűnt egy apróság: a fegyvereket nem szintlépéssel kapjuk meg, hanem megvásárolhatjuk őket a pályákon szerzett pénzből. Ez szimpatikusabb megoldás, mint az előre kijelölt feloldási rendszer, ami eddig volt, végre nem kell haszontalan kacatokon keresztül hozzájutni az igazán jó cuccokhoz. Szintén apróság, de a régi motorosok tuti felkiáltanak, ha megtudják, hogy végre nem csak dobni lehet a lőszerutánpótlást és az elsősegélycsomagot, hanem ha olyan játékos közelébe érünk, akinek ez amúgy feladata lenne (csak akkora idióta, hogy nem teszi meg), egy gombnyomással mi magunk is kisajtolhatjuk belőle.

A játék teljesítményéről és külsejéről még nem nagyon érdemes véleményt mondani, hiszen egy béta verziójú, vagyis még fejlesztés alatt álló programról beszélünk. A grafika egyelőre nem kiemelkedő, a járművek, az épületek és a fegyverek külsején is látszik (legalábbis nagyon reméljük), hogy ez egy szándékosan butított változat. A 32 fős szervereken teltház esetén sem volt komolyabb akadás, csak akkor, ha összedőlt a pálya közepén lévő hatalmas daru (amire amúgy vagy egy perc is megvan, mire felmászunk).

A bétateszt kipróbálása után tehát az látszik, hogy a játék többjátékos része nem rugaszkodik el sem a zsáner, sem az elődök hagyományaitól annyira, mint amennyire egy ilyen durva témaváltás miatt gondolnánk. Az E3-on bemutatott gyári videók nagyon jól megrendezettek, kicsit olyanok, mint a Szemtől szemben nagyjelenete szteroidokkal a csúcsra pörgetve. A valóságban sokkal kisebb szerepe van a profi módon végrehajtott akcióknak a csapatmunkával, a mázlifaktorral és a totális káosszal szemben. Ha össze kéne hasonlítani a show másik, hasonló jellegű játékával, a Rainbow Six: Siege-dzsel, azt mondanánk, hogy utóbbi izgalmasabbnak, újszerűbbnek látszik, de lehet, hogy csak azért, mert azt még nem próbáltuk ki. Azt a mostanában nem annyira szavahihető Ubisoft adja majd ki, az E3-ra pedig ezt a videót rakták össze: