Vegyünk egy idióta ötletet, és szerezzünk valakit, aki minimálisan ért a programozáshoz. Mondjuk legyen az ötlet egy okostelefonos alkalmazás, és legyen a valaki olyan, aki tud olyan okostelefonos alkalmazást programozni, amivel egy kattintással küldhetünk sms-t az ismerőseinknek anélkül, hogy gépelnünk kéne. Még az se baj, ha csak annyit küldhetünk, hogy
Yo
Jöhet az 50 ezer okostelefonnal ellátott kettyós. Ha ők letöltötték, és már a hasukat fogják az óriási vicctől, keressünk néhány kockázatitőke-befektetőt. Tegyük őket próbára: ha a ők is a hasukat fogják az app letöltése után, ötösre vizsgáztak a Nagy Kettyósteszten. Ekkor már csak egy egyszerű lépés van hátra: szerezzünk tőlük sok pénzt.
Nagyon fontos, hogy kedvező legyen a világgazdasági hangulat: ezt úgy kell érteni, hogy ha a gazdasági szakik sokat mondogatják, hogy mindenféle béna appért zsákban vágják a befektetők a pénzt a feltalálókhoz, meg sokat beszélnek lufikról, például tech-lufikról, esetleg a dotkomlufit emlegetik, ami a kilencvenes évek végén sorra dőltek be az internetes cégek, akkor remekül használhatjuk a receptet.
Sajnos ebben a formában a receptet csak egyszer lehet elkészíteni, és azt Or Arbel, egy volt iOS-fejlesztő már elkészítette. Arbelt arra kérte a főnöke, hogy csináljon egy appot, amivel egy gombnyomással tudja ugrasztani az asszisztensét. Arbel ezt végül nem csinálta meg, megcsinálta viszont helyette a Yo-t, amihez már egymillió dollárt gyűjtött a volt főnőke, Moshe Hogeg kockázatitőke-befektető cégétől. Június közepén már nagyjából 50 ezer felhasználója volt az alkalmazásnak.
Arbel úgy akar nagy pénzt csinálni az appból, hogy cégeknek árulná, akik a potenciális ügyfeleikkel tudnák így tartani a kapcsolatot. Egy online áruház például Yo-zhat a követőinek, amikor új árut dob a piacra, vagy Yo-t kaphatunk a kedvenc fagyisunktól, amikor a fagyiskocsi a környéken jár. Ez egyebként hatalmas ötlet, lényegében a Facebook bökés funckióját találta fel Arbel két gombnyomást megtakarítva a szerencsés felhasználóknak.
Nem érdemes viszont búslakodni, hiszen ha manapság egy hasonlóan éleseszű ötlettel a zsebünkben sokat sétálgatunk a techcégekre bukó befektetők közelében, valaki előbb-utóbb úgyis hozzánk vág egy zsák pénzt. A magyar piacon érdemes lesz viszont figyelni majd a célközönségre, milliók múlhatnak ugyanis azon, hogy a "szevasz haver", a "csőváz" vagy "mivan köcsög" nevű appot dobjuk piacra itthon.