Terrorszervezetek vezetői és tagjai ritkán mutogatják magukat tévéreklámokban és hirdetéseken. Az ilyen szervezetek fő profilja a rejtőzködés és a váratlan csapásmérés, nyilván nem hiányzik nekik a figyelem – legalábbis ezt lehetne gondolni.

Az ISIS vezetői viszont meglepően gyakran használják a közösségi médiát. Például toborzásra. A hatékonysága ugyan megkérdőjelezhető – nem valószínű, hogy sokan terveznek karriert öngyilkos merénylőként. A radikálisok a fiatalabbakat és a háborúhoz vonzódókat célozzák meg: ki mást villanyozna föl egy olyan szövegnek, hogy „ez a mi Call of Duty-nk, és az Édenkertben [dzsanna] támadunk fel”?

(Az is sokatmondó, hogy ma már a Call of Dutyval toboroznak, míg Irak korábbi diktátora, Szaddám Huszein neve – igaz, akarata ellenére – egy másik játék főszereplőjével forrt össze.)

Az ISIS-nek kiforrott közösségimédia-stratégiája van; az Atlantic egy hosszabb cikket is írt arról, ahogy az extremisták a Twittert használják. A szervezet egy arab nyelvű Twitter-alkalmazást is készített: ez a Hajnal (Dawn), amit mára több ezren használnak. Az ISIS ennek a segítségével központi üzeneteket juttathat el mindenkihez, aki használja az alkalmazást.

Látszik, hogy az ISIS komolyan veszi a kommunikációt, és a közösségi média erejét használva próbál meg mindenkit a szent háború ügye mellé állítani. Instagramifikálják a háborút a felrobbantott járművekről készített szuperlassított filmekkel, a kortárs szlenget kicsavarva biztatnak a mártírhalálra, illetve véres fotókat osztanak meg a Facebookon.

Ennyire modern módszerekkel még senki nem próbálta meg visszaállítani az aranykort – vagyis azt az életmódot, ahogy a középkorban éltek a muszlimok.