Az iskolai informatikaórák hiányosságait szoftverfejlesztő cégek pótolják, a gyerekek ingyenes képzéseken és nyári táborokon ismerhetik meg a programozást. Ami sokkal szórakoztatóbb, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
Gyermekeink már biteket esznek reggelire, ebédre és vacsorára, mindenkinek ott van a kezében egy mobil, tablet vagy pécé. Álszentség lenne azt mondani, hogy ez baj, mert mi is naphosszat nyomkodtuk a C64-et meg a játéktermi szimulátorokat.
A fiatalok pár kattintásnyira vannak a mocskos tartalmaktól, rosszindulatú bűnözőktől, és társaik zaklatásának áldozatává válhatnak. Tizenéves lányom már maga kérte, hogy rakjak fel a gépére egy szűrőprogramot, mert valami nyomorult kretén a „Legyen hó” aktuális Disney-sláger videójába rakott bele rémisztő képeket. Az Androidon pedig azt hazudja egy tiniknek szóló játék, hogy tizenhárom vírust talált, és ezután appok telepítésére veszi rá a naiv júzereket.
Ha meg akarjuk úszni az informatikai vészhelyzeteket, és nem akarjuk elzárni a kütyüket a gyermekeink elől, akkor rá kell venni őket, hogy inkább alkossanak. Azokat a bugyuta játékokat, amiket ingyen megtalálunk a weben vagy a mobilon, a tinik simán le tudják maguknak programozni, sőt, még jobbakat is. Ők nem raknak az appjaikba káros tartalmakat, és a reklámcunamiba sem fognak belefulladni.
Egyetlen baj van a programozással, hogy elég rossz az imidzse:
De még ennél is rosszabb, hogy a nőket ritkán látjuk kódolni, pedig kevés szakma kínál ennyire rugalmas munkabeosztást és életmódot. A Skool felmérése szerint a BME és az Óbudai Egyetem informatikai karán a jelentkezők 6 százaléka lány, és a felük nem jut el a diplomáig. Ezen akar változtatni a Skool projekt, melyben kislányok kapnak továbbképzést kódolásból. Koleszár Szilvia, a Skool ötletgazdája és szervezője elmondta, azt szeretnék elérni, hogy mindegyik résztvevő megismerje a szakmát, még ha nem is lesz mindenkiből programozó.
Családilag leteszteltük, és a hétvégi kurzusnak már az első szünetében azzal sokkolt a lányom, hogy haza akar menni. Aztán gyorsan hozzátette, kaján vigyorral a képén, hogy nem unja, hanem pont ellenkezőleg, szeretné otthon folytatni a játéktervezést. Nyilvánvalóan fontos szempont egy ilyen képzésnél, hogy erre senki nem kap osztályzatot, hogy 2-3 gyerekre jut egy segítő, és viszonylag kötetlenül alkothatnak, csak a programozás szabályrendszerét mutatják meg nekik.
A weben ingyen elérhető Scratchben rakják össze a játékokat, amiben nem kell szöveges parancsokat megjegyezni, színes dobozok összekapcsolásával áll össze a programkód (van a Scratchnek letölthető változata is, ami offline működik).
A Scratch tényleges programozás, és annyira jól átadja az alapokat, hogy akár 40 tanóra után bele lehet vágni a gyerekekkel a komolyabb programnyelvek, a Java vagy C tanulásába – mondta Kovács Zoltán, a felnőttképzéssel foglalkozó Training360 vállalat oktatási-fejlesztési igazgatója, aki cégével szintén gyermekeknek készít tananyagot.
Mindegyik nagy nemzetközi vállalat, a Microsoft és a Google is rávetődött erre témára, mert rájöttek, hogy túl kevesen érdeklődnek az informatikai iránt.
Nemcsak a meglévő programkód karbantartásához, de az újak leprogramozásához is egyre több szakértőt kell alkalmazni, mondta Kovács Zoltán, hozzátéve, hogy az informatika iránti érdeklődés hiánya komoly munkaerőgondokat okoz.
A Training 360 az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szárnyai alatt építi a videós tananyagát, amivel tanároknak akarnak útmutatást adni, hogyan vezessék be a gyerekeket a Scratch használatába.
A Google a múlt hónapban közölte, hogy dolgozóinak 17 százaléka nő, amivel egyáltalán nem volt elégedett. Tesz is valamint, hogy ez ne így legyen: elindítja a Made with Code projektet, melyben kislányokat tanítanak meg programozni. Az USA-ban 50 millió dollárt költ a kezdeményezésre. A lányok képzése mellett a szülők bátorítására is figyelmet fordítanak, és bevonnak a munkába mentorokat, példaképeket is.
Módszereiket idén egy nyári táborban fogják kipróbálni, és azt szeretnék, hogy később legalább egy-két iskolai szakkör elinduljon erre építve. A tapasztalatok alapján tovább tudják fejleszteni az anyagot. Céljuk egy akkreditált tanfolyam létrehozása, mert a tanárokat valószínűleg motiválni fogja, ha a részvételt el tudják könyvelni továbbképzésként.
Egészen más alapokra épül a Skool projekt. A budapesti Logmein munkatársa, Koleszár Szilvia tavaly tavasszal megpályázta a magyar–amerikai HAESF ösztöndíját, aminek az a lényege, hogy kinti cégeknél dolgozva kell összeszedni olyan hasznos tudást, ami jót tesz a magyar gazdaságnak. A hr-központú kutatási téma (munkavállalók megszólítása, céghez vonzása) végül abba az irányba kanyarodott el, hogy a cégek miként vonják be a gyerekeket a technológia világába. A Girls Who Code, Black Girls Code és Tech Bridge nevű amerikai szervezetek adták a mintát a magyar Skool létrehozásához, Koleszár Szilvia tőlük leste el a trükköket.
A Skoolt a startupokra jellemző lendülettel, öt hét alatt beindították, és ebben rendkívül fontos szerepe volt a Magyarországon működő tech cégeknek. A nonprofit kezdeményezés mögött olyan nagyágyúk sorakoztak fel, mint a Morgan Stanley, a Facebook, az NNG, Logmein, a Yahoo, a Mimox, a Misys, a Dealogic és a Gravitalent. Júliusban nekik is lesz egy nyári táboruk a Google Grundon. A Skool csapata nemcsak a programozói alapismereteket akarja átadni a következő generációnak, hanem azt is meg akarják mutatni, hogy milyen menő irodákban dolgoznak a programozók, pont azért, hogy lerombolják a kódolókról kialakult fals sztereotípiákat.
A hétvégi tanfolyamok a támogató cégek irodáiban zajlanak, így a gyerekek és a szülők egyaránt képet kapnak a programozók munkakörnyezetéről. Az irodai csúszdák, gigantikus kertek, jól felszerelt konyhák, pazar bútorok és vidám színes falak talán jobban beindítják a gyerekek fantáziáját a jövőbeni munkahelyükkel kapcsolatban, mint önmagában az, hogy megtanultak kódot hegeszteni.