A londoni Queen Mary Egyetem és a Nokia kutatói közösen hoztak létre egy hangtöltésű telefon prototípusát. Olyan nanogenerátorokat építettek bele, amelyek képesek környezeti hangok által gerjesztett rezgéseket elektromos árammá alakítani. A technológia dél-koreai kutatók négy évvel ezelőtti eredményeire épít. A kísérletek alapja az úgynevezett piezoelektromos hatás volt, amely miatt bizonyos anyagok mechanikus nyomás hatására elektromosságot termelnek. Akkor a tudósok arra jöttek rá, hogy az általuk készített, cink-oxidot tartalmazó nanovezetékek olyan érzékenyek erre a hatásra, hogy akár a hanghullámok is képesek akkora fizikai behatásra, amelynek köszönhetően áramot kezdenek termelni.

A kutatók folyékony cink-oxiddal vontak be egy műanyag felületet, amelyet aztán egy különböző kémiai anyagokból készült vegyületbe tettek és 90 Celsius-fokra hevítettek, amitől a cseppfolyós bevonatból cink-oxid nanorudak jöttek létre a műanyag felületen. Az így keletkező elektromosság felfogására a cink-oxidos műanyaglapot, két alimíniumhártyás kontaktréteg közé fogták. Ezután a prototípusként használt okostelefonba építették a szerkezetet, amelyet olyan hétköznapi hangoknak tettek ki, mint a forgalom zaja, emberi hangok vagy zene.

Azt tapasztalták, hogy ötvoltos áramot sikerült így előállítani, amely egyrészt jelentős növekedés a korábbi kísérletek ötven millivoltos feszültségéhez képest, másrészt már elegendő ahhoz, hogy feltöltsenek vele egy telefont. Az új technológia eleinte a hagyományos telefonok készenléti idejének meghosszabbítását teheti lehetővé, de később akár teljesen ki is válthatja majd az akkumulátorokat.